Nagyobb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, ha valaki hosszú távon sok füstölőfüstöt lélegez be, még akkor is, ha nem dohányzik - derül ki egy friss vizsgálatból, melynek során összefüggést találtak a füstölő-expozíció és a legtöbb felsőségúti rák, valamint a laphámsejtes tüdőrák között.
Ázsia egyes részein és Indiában már ősidők óta és ma is a mindennapi élet szerves része a füstölő használata. Sokan az Egyesült Államokban és a nyugati világban is naponta égetnek füstölőt. A füstölők készítésére a növények és olajok széles palettáját használják fel. Elégetésükkor sokuk ugyanolyan karcinogéneket (rákot okozó vegyületeket) bocsát ki, mint amelyek a cigarettafüstben is találhatók. Emiatt már számos vizsgálat próbált összefüggést találni a füstölők alkalmazása és a tüdőrák gyakorisága között, ám egyik sem járt meggyőző eredménnyel. A most közzétett tanulmány az első, mely egészséges embereket követett nyomon hosszú időn keresztül, hogy tisztázódhasson, van-e összefüggés a füstölők égetése és a rákrizikó közt. Szingapúr több mint hatvanezer kínai lakosát vonták be, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek semmilyen rákbetegségben. Minden résztvevőt részletesen kikérdeztek az étkezési szokásairól és életmódjáról, beleértve a füstölők égetését is. A nők és férfiak nagyjából háromnegyede állította, hogy jelenleg is használ füstölőt.
A vizsgálat időtartama alatt 325 felső légúti rákot és 821 tüdőrákot diagnosztizáltak. A hosszú távú és gyakori füstölőexpozíció hatására szignifikánsan megnőtt a laphámsejtes tüdőrák és a felső légúti rákok kockázata. A füstölő napi égetése gyakori Ázsiában, ám nem korlátozódik kizárólag a keletre. Egy 2004-es vizsgálatból kiderült, hogy a New York-i nem ázsiai kisebbséghez tartozó nők több mint egynegyede (28 százaléka) számolt be füstölőégetésről terhessége alatt. A szakértők szerint nem káros, ha valaki néhanapján meggyújt egy füstölőt, ám a napi használókat figyelmeztetni kell a veszélyeire.
Animáció: HáziPatika.com
