Nem tud félretenni? Túl sokat költ? Esetleg mindkettő? Ne csak a gazdaságot vagy a régi szokásokat okolja.
Pszichológusok és marketing szakértők felfedezték, hogy a megtakarítási célok időtávja a jólét igényével és a pénzköltési szokásokkal együtt mind szerepet játszanak a személyes anyagi helyzetünkben.
"Néhányan azt gondolják, hogy nincs, ami ösztönözze őket a takarékoskodásra" - mondta Leona Tam. A norfolki Old Dominion Egyetem marketing adjunktusa. Úgy látja, hogy a pénzmegtakarítás képessége inkább attól függ, mennyire koncentrálunk a rövid távú céljainkra. Akik csak a következő hónapra figyelnek, jobban boldogulnak.
Tam 678 felnőttet kért meg, hogy becsüljék meg, mennyi pénzt tudnak majd megtakarítani a következő hónapban, illetve a jövőre nézve egy bizonyos hónapban. A megkérdezettek megközelítőleg annyit tettek félre a következő hónapban, mint amennyit előzőleg becsültek, vagy még annál is többet. A távolabbi jövőre nézve ez általában nem sikerült.
Azok, akik több megtakarítást becsülnek a távolabbi jövőre, kevesebbet tesznek félre. Úgy vélik, a távolabbi jövőben majd többet tudnak félretenni, mint a közeliben. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a legtöbben miért nem teszünk félre elég pénzt.
Mi a megoldás? Állítsunk fel rövid távú célokat, hogy beszűkítsük a rést a megbecsült és a valódi megtakarítások között. A találkozóra készített második tanulmányból kiderült, hogy a fogyasztói típusunk és a jólét érzékelése is hatással van a költekezési szokásainkra.
Egy korábbi kutatás szerzője, Miriam Tatzel, a New Yorki Állami Egyetem Empire State Főiskolai karának pszichológus professzora felfedezte, hogy a pénzhez való hozzáállás és az anyagiasság szempontjából négy különböző fogyasztói típus létezik. 329 felnőtt hallgatóval végzett felmérést, az átlagéletkor 38 év volt. Az "értékközpontúak" anyagiasak, de szűkmarkúak. A "költekezők" anyagiasak, de sokat költenek. A "nem költekezők" szűkmarkúak, de nem anyagiasak. Az "élményvadászok" sokat költenek és nem anyagiasak.
Tatzel ezután információkat gyűjtött a jólétről, hogy megtudja, melyik típus a legboldogabb. A legkevésbé a költekezők érezték jól magukat, mert gyakran kerülnek bajba a hitelfelvételek miatt. A legboldogabbak általában az élményvadászok. Ez a felfedezés nem lepte meg Tatzelt. "A szakirodalmak azt állítják, hogy az élményekre kiadott pénz maradandóbb nyomot hagy, mintha mindenféle tárgyat összevásárolunk." Ez a fogyasztói típus jobban érzi magát, ha utazhat vagy tanfolyamra járhat, mintha vásárolna egy autót. Egy harmadik tanulmány pedig kimutatta, hogy ha hirtelen késztetésnek engedelmeskedve vásárolunk, akkor bűntudatunk vagy szégyenérzetünk támad.
Sunghwan Yi, az ontarioi Guleph Egyetem professzora 222 fősikolást kérdezett ki arról, hogyan érezték magukat azután, hogy hirtelen felindulásból vásároltak valamit. Akiket bűntudat gyötört, eltervezték, hogy csökkentik a hasonló esetek számát. Akik szégyellték magukat, azok elkerülő módszerhez folyamodtak, például tagadták.
