Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy milyen hatással volt az európai őskori közösségek egészségi állapotára a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés. Eredményeik szerint ez a folyamat kezdetekben a népesség növekedése mellett az egészségi állapotuk romlásához vezetett. Az ELTE Természettudományi Kar (TTK) Embertani Tanszékének közreműködésével készült tanulmány a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) című tudományos folyóiratban jelent meg áprilisban.
Nem tett jót az ember egészségének a váltás
Az eddigi feltételezések szerint az élelemtermelés megindulását követően (hozzávetőleg 12 ezer éve) a népesség nagymértékben növekedett, ezzel párhuzamosan az általános egészségi állapot jelentősen romlott. A szerzők a felső paleolitikumtól (Kr. e. 36 000) a középső vaskorig (Kr. e. 400) terjedő időszakban Európában élt 167 ember csonttani és archeogenetikai vizsgálatát végezték el.
Mivel a felnőttkori termet létrejöttében a genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők (táplálkozás, éhezés, hosszú ideig fennálló gyakori betegségek) befolyásoló szerepe is meghatározó, ezért az általános egészségi állapot rekonstrukciója során a genetikailag meghatározott, tehát potenciálisan elérhető testmagasság és a ténylegesen elért testmagasság összevetése értékes információt nyújt. A kutatás során ezért összevetették a csontok hossza alapján becsült, tehát ténylegesen elért testmagasságot a genetikai háttér alapján potenciálisan elérhető testmagasság-értékekkel. A tárgyalt korszakokból származó maradványok vizsgálata kiterjedt az úgynevezett fizikai stresszjelzőkre (az alultápláltság és a vérszegénység csonttani tüneteire) is. A hazai régészeti és embertani kutatást, valamint a genetikai minták kivételét Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) koordinálta.
Az eredmények arra utalnak, hogy a testmagasság, a genetikai adatok alapján elérhető magassághoz képest az újkőkorban egyértelműen csökkent (átlagosan 3,82 centiméterrel). Ez azonban később megfordult, és a rézkorban már magasabbak lettek az emberek (az újkőkori átlagos magassághoz képest 1,95 centiméterrel) és tovább nőttek a bronzkorban (2,7 centiméterrel), illetve a vaskorban is (3,27 centiméterrel).
