Nem is létezik a gyorsolvasás?

Egy „jó olvasónak” vélt átlagember 200-400 szót képes elolvasni egy perc alatt, ezért nem véletlen, hogy amióta az 50-es években Evelyn Wood előállt gyorsolvasó programjával, az emberek szinte megőrülnek érte.

A tudósok viszont kételkednek benne, hogy a gyorsolvasás valóban elsajátítható csodálatos készség lenne. Úgy vélik ugyanis, hogy valóban gyorsan át lehet futni egy szöveget, de a sebesség a pontosság rovására megy. Ugyanis a retinának egy apró része, az úgynevezett fovea az, ahol a látásunk élessége a legerősebb, és ezt fókuszáljuk olvasáskor. De csak egy szót vagyunk képesek teljességgel látni, illetve egy keveset a két szomszédosból.

A rendszeres olvasás nemcsak szinten tartja a szellemi erőnlétet, hanem valamilyen szinten képes enyhíteni az öregedéssel járó szellemi teljesítménycsökkenést is. Sőt olyan betegségek kialakulásának veszélyét is mérsékeli, mint amilyen az Alzheimer-kór. Részletek! Ennek folyományaként a gyorsolvasás során valóban képes az ember nagyon gyorsan elolvasni a szavakat, viszont azok nem a szöveg kontextusában jutnak el az agyhoz. Ráadásul, a kutatók szerint az, hogy valaki milyen gyorsan olvas, nem is a szemtechnikával van összefüggésben, hanem a szókinccsel , azaz mennyire gyorsan képes felismerni a leírt szó jelentését. Minél jobban beszéli valaki az adott nyelvet, annál gyorsabban fog rajta olvasni is.

Ahhoz, hogy valaki gyorsan olvasson, sokat kell könyvet forgatnia, hogy egyre több szót ismerjen fel. Ez a folyamat nem kerülhető ki, nincsenek kiskapuk. Persze éppen ez a szép az egészben, hiszen olvasni jó , különösen akkor, ha fel is fogjuk, amit olvasunk, nem csak átfutunk rajta.

Forrás: nymag.com