Susumu Tonegawa és munkatársai a Neuron című folyóirat január 13-i számában jelentették meg tanulmányukat, melyben az taglalják, egy régi találkozás felidézésénél miért fordulhat elő, hogy emlékszünk a találkozón részt vett egyén ingének színére, de nem emlékszünk ennél fontosabb dolgokra, például egy-egy, a beszélgetést meghatározó megjegyzésre.
Egy elmélet szerint az agyban az idegsejtek szintjén zajlik a memóriatárolás, mely biofizikai és biokémiai változásokon alapul. Az MIT munkatársai az idegsejtek elágazódó hálózatát tanulmányozták, mely bonyolult rendszer a sejtnyúlványok, más néven dendritek révén alakul ki. A dendritek elektromos és kémiai módszer segítségével stimulálják a velük kapcsolatban lévő idegsejteket - a dendrit és a másik sejt kapcsolatát szinapszisnak nevezzük.
A kutatók szerint a kis részlet akkor kerül a hosszú távú memóriába, ha ugyanazon a dendritfán lévő két külön szinapszis jut ingerületbe másfél órán keresztül. Egy gyenge stimulus a rövid távú memóriához elég, de adott időn belül bekövetkező kettő már a hosszú távút is befolyásolni képes.