Miért nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra?

Néhány napja az egész világsajtót bejárta a hír, miszerint az amerikai elnök atombombák bevetésével szeretné megfékezni az Egyesült Államokat fenyegető hurrikánokat. A szakértők - érthető módon - nem támogatják az ötletet.

Az Axios hírportál napokban megjelent cikke szerint Donald Trump több alkalommal is azt javasolta belbiztonsági és nemzetbiztonsági tisztviselőinek, hogy atombombával állítsák meg az országot fenyegető hurrikánokat . Bár a cikkben azt írják, hogy Trump javaslata még egy 2017-ben készült nemzetbiztonsági jegyzőkönyvbe is bekerült, az amerikai elnök Twitter-oldalán cáfolta az információt. Mint írta, az Axios cikke csak egy újabb fake news, azaz álhír.

Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra
Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra. Fotó: iSock

Nem új keletű az ötlet

Akár elhangzott, akár nem Trump szájából az atombomba ötlete, valójában nem ő volt az első, akinek megszületett a fejében ez a gondolat. Nagyjából 60 éve, a hurrikánszezonok közeledtével rendszeresen felbukkantak olyanok, akik szerint atomfegyvereket kellene bevetni a viharok megfékezéséhez.

Az atombomba hosszú távú hatásai - részletek !

Az elképzelés először egy Jack Reed nevű meteorológusban fogalmazódott meg 1959-ben. Reed akkor azt javasolta, hogy amíg a hurrikán az óceán felett halad, egy atombombával felszerelt tengeralattjáróval közelítsék meg, és a hurrikán szemébe lőjenek ki egy vagy két rakétát. Reed elgondolása szerint az atombomba a hurrikán szemébe hatolva az ott található melegebb levegőt a sztratoszféra felé nyomná, miközben a helyére hidegebb, sűrűbb levegő áramlana. Ez a folyamat csökkentené a vihar erősségét.

Ezek után 1961-ben Francis Riechelderfer, az amerikai kormány időjárási hivatalának vezetője is azt nyilatkozta, hogy el tudja képzelni, hogy messze a tenger felett atombombát dobjanak egy hurrikánra. Megnyugtatásképp azt is hozzátette, hogy a hivatal addig nem szerzi be saját nukleáris arzenálját, amíg "nem tudjuk pontosan, hogy mit is csinálunk". Mivel a hivatal máig nem szerzett be atombombákat, valószínűleg még mindig nem találták ki a megfelelő stratégiát.

Csak magunknak ártanánk

A hivatal utódszervezete, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) a honlapján megtalálható gyakori kérdések menüpont alatt külön szekcióban magyarázza el az érdeklődőknek, milyen veszélyekkel járna, ha nukleáris fegyverrel próbálnánk megállítani a hurrikánokat. Mint írják, a bomba által kibocsátott radioaktív szennyezést a passzátszél igen nagy területen terítene szét, ami pedig beláthatatlan környezeti problémákat hagyna maga után. Magyarán az atombombával nemcsak a hurrikánt semmisítenénk meg, hanem jó eséllyel a saját környezetünket is.

Valójában ráadásul nem is tudnánk megsemmisíteni vele egy hurrikánt. A NOAA ugyanis azt írja, hogy egy atombomba robbanásakor keletkező nyomás semmit sem tud kezdeni egy hurrikánnal. Egy átlagos hurrikánból húsz percenként annyi hőenergia szabadul fel, mintha felrobbant volna egy tíz megatonnás atombomba. Ahhoz pedig, hogy a légynyomás kiegyenlítésével egy 5-ös erősségű hurrikánt 2-es erősségűre gyengítsünk, a hurrikán szemébe négyzetméterenként fél tonna levegőt kellene bejuttatni. Ez azt jelenti, hogy egy húsz kilométeres sugarú szemnél félmilliárd tonna levegőre lenne szükség.

A NOAA szerint nehéz elképzelni bármilyen praktikus megoldást ekkora légtömeg mozgatására.

Forrás: vice.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szemproblémák
Apró pöttyöket vagy úszó szálakat látsz a szemed előtt? Ez állhat a háttérben
céklalé
Céklalé: kevesen tudják, melyik napszakban kell inni – Így lehet igazán hatásos
barátság
Mit jelez, ha valakinek nincsenek igazi barátai? – A pszichológusok szerint ez a 4 leggyakoribb oka
recept
Így készíthetsz gyulladáscsökkentő italt 3 összetevőből
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18 °C
Minimum: +1 °C

A fátyol- és gomolyfelhők mellett többórás napsütésben bízhatunk. Késő délutánig nem valószínű csapadék, ekkortól azonban előbb a Dunántúlon, majd a középső megyékben is előfordulhat néhány zápor, egy-egy helyen kis eséllyel az ég is megdörrenhet. A déli, délnyugati szél többfelé megélénkül, a Dunántúlon néhol meg is erősödik.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 15 és 19 fok között valószínű. Az orvosmeteorológiai előrejelzés szerint a hét végégig ugyan nem érkezik újabb front, a melegedés azonban panaszokat válthat ki az arra érzékenyeknél.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: felismernéd a magas vérnyomás tüneteit? – Teszteld a tudásod! Szervezetünk gyakran már jóval azelőtt jelez, hogy komolyabb egészségügyi probléma alakulna ki. Egyes panaszok azonban könnyen összetéveszthetők, vagy egyszerűen nem tulajdonítunk nekik jelentőséget. Te vajon felismered, mit árulnak el a tüneteid?
kvíz
Kvíz: 6 kérdés, amiből kiderül, mennyire vigyázol a májadra A máj kulcsszerepet játszik a szervezet méregtelenítésében, az emésztésben és az anyagcsere-folyamatokban is. Életmódunk azonban nagyban befolyásolja, mennyire marad egészséges ez a fontos szerv.