Miért nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra?

Néhány napja az egész világsajtót bejárta a hír, miszerint az amerikai elnök atombombák bevetésével szeretné megfékezni az Egyesült Államokat fenyegető hurrikánokat. A szakértők - érthető módon - nem támogatják az ötletet.

Az Axios hírportál napokban megjelent cikke szerint Donald Trump több alkalommal is azt javasolta belbiztonsági és nemzetbiztonsági tisztviselőinek, hogy atombombával állítsák meg az országot fenyegető hurrikánokat . Bár a cikkben azt írják, hogy Trump javaslata még egy 2017-ben készült nemzetbiztonsági jegyzőkönyvbe is bekerült, az amerikai elnök Twitter-oldalán cáfolta az információt. Mint írta, az Axios cikke csak egy újabb fake news, azaz álhír.

Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra
Nem jó ötlet atomot dobni egy hurrikánra. Fotó: iSock

Nem új keletű az ötlet

Akár elhangzott, akár nem Trump szájából az atombomba ötlete, valójában nem ő volt az első, akinek megszületett a fejében ez a gondolat. Nagyjából 60 éve, a hurrikánszezonok közeledtével rendszeresen felbukkantak olyanok, akik szerint atomfegyvereket kellene bevetni a viharok megfékezéséhez.

Az atombomba hosszú távú hatásai - részletek !

Az elképzelés először egy Jack Reed nevű meteorológusban fogalmazódott meg 1959-ben. Reed akkor azt javasolta, hogy amíg a hurrikán az óceán felett halad, egy atombombával felszerelt tengeralattjáróval közelítsék meg, és a hurrikán szemébe lőjenek ki egy vagy két rakétát. Reed elgondolása szerint az atombomba a hurrikán szemébe hatolva az ott található melegebb levegőt a sztratoszféra felé nyomná, miközben a helyére hidegebb, sűrűbb levegő áramlana. Ez a folyamat csökkentené a vihar erősségét.

Ezek után 1961-ben Francis Riechelderfer, az amerikai kormány időjárási hivatalának vezetője is azt nyilatkozta, hogy el tudja képzelni, hogy messze a tenger felett atombombát dobjanak egy hurrikánra. Megnyugtatásképp azt is hozzátette, hogy a hivatal addig nem szerzi be saját nukleáris arzenálját, amíg "nem tudjuk pontosan, hogy mit is csinálunk". Mivel a hivatal máig nem szerzett be atombombákat, valószínűleg még mindig nem találták ki a megfelelő stratégiát.

Csak magunknak ártanánk

A hivatal utódszervezete, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) a honlapján megtalálható gyakori kérdések menüpont alatt külön szekcióban magyarázza el az érdeklődőknek, milyen veszélyekkel járna, ha nukleáris fegyverrel próbálnánk megállítani a hurrikánokat. Mint írják, a bomba által kibocsátott radioaktív szennyezést a passzátszél igen nagy területen terítene szét, ami pedig beláthatatlan környezeti problémákat hagyna maga után. Magyarán az atombombával nemcsak a hurrikánt semmisítenénk meg, hanem jó eséllyel a saját környezetünket is.

Valójában ráadásul nem is tudnánk megsemmisíteni vele egy hurrikánt. A NOAA ugyanis azt írja, hogy egy atombomba robbanásakor keletkező nyomás semmit sem tud kezdeni egy hurrikánnal. Egy átlagos hurrikánból húsz percenként annyi hőenergia szabadul fel, mintha felrobbant volna egy tíz megatonnás atombomba. Ahhoz pedig, hogy a légynyomás kiegyenlítésével egy 5-ös erősségű hurrikánt 2-es erősségűre gyengítsünk, a hurrikán szemébe négyzetméterenként fél tonna levegőt kellene bejuttatni. Ez azt jelenti, hogy egy húsz kilométeres sugarú szemnél félmilliárd tonna levegőre lenne szükség.

A NOAA szerint nehéz elképzelni bármilyen praktikus megoldást ekkora légtömeg mozgatására.

Forrás: vice.com

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

májvédő italok
A legjobb italok a máj egészségéért – Mutatjuk, mi segíthet a vízen kívül
időskor
A pszichológusok szerint ezt jelenti, ha a 70 felettiek elajándékozzák a tárgyaikat
éjszakai lábgörcs
Ez segít, ha begörcsöl a lábad éjszaka – Íme a leggyakoribb kiváltó okok
Közelgő stroke-ra figyelmeztethet ez az apró tünet az arcon – Könnyű elsiklani felette
prosztatarák
Jellegzetes tünetek nélkül fejlődik ki ez a ráktípus – Így lehet időben felismerni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26 °C
Minimum: +11 °C

Általában napos, felhőmentes idő várható, csupán északnyugaton, északon időszakosan kevés fátyolfelhő, illetve keleten, északkeleten gomolyfelhők lehetnek az égen. Estére utóbbiak feloszlanak, északnyugaton ugyanakkor felhősödés kezdődhet. Csapadék nem lesz. A délies szél az Észak-Dunántúlon megélénkül, az északnyugati határ közelében olykor akár erős lökések is kísérhetik, majd estére mindenütt mérséklődik a légmozgás.A csúcshőmérséklet jellemzően 25 és 28 fok között alakul. Késő estére 12 és 21 fok közé hűl le a levegő. Szerdán nem érvényesül markáns fronthatás, de a magasban zajló melegedés miatt így is felléphetnek kellemetlen panaszok a frontérzékenyek körében.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mutatunk 10 képet: kitalálod, milyen állatot ábrázol? – Ez a kvíz az igazi állatbarátokat is próbára teszi Felismered az állatokat, ha csak egy-egy apró részletet látsz belőlük? Íme néhány megtévesztő kérdés, csak a legkifinomultabb állatrajongóknak megy a 10/10!
kvíz
Felismered, melyik állat lábnyomát látod? – Keveseknek sikerül a 10/10 Képről nem olyan nehéz felismerni a különféle állatfajtákat. De vajon a lábnyomuk alapján is be tudod azonosítani őket? Teszteld a tudásodat!