Dr. Werner Stolz egy düsseldorfi tudományos konferencián mutatta be kutatási eredményeit, melyek szerint az elmúlt 20-30 évben eltemetett holttestek szinte egyáltalán nem indultak bomlásnak. Dr. Stolz 32 holttestet vizsgált meg, melyek mindegyikét húsz évnél hosszabb ideje temették el, de exhumálás után olyanoknak tűntek, mintha csak néhány hete helyezték volna őket „örök” nyugalomra.
A szakember szerint több lehetséges magyarázat is van arra, miért lassult le ilyen mértékben a bomlási folyamat. Az egyik elmélet szerint környezeti tényezők, elsősorban a környezetszennyezés felelős a jelenségért. A levegőben és a vízben lévő szennyező anyagok hatására a földben lévő, a lebomlásért felelős mikrobák száma jelentősen lecsökkent, így azok nem tudják elvégezni a „munkájukat”.
Egy másik elmélet szerint napjainkban olyan sok öregedésgátló kozmetikumot használunk, hogy az azokban található vegyületek egyszerűen felhalmozódnak a szervezetünkben, és még a halálunk után is harcolnak a normális sejtpusztulási folyamatok ellen.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A harmadik elképzelés szerint az ételeinkben található tartósítószerek nemcsak az élelmiszerek élettartamát hosszabbítják meg, hanem a sejtjeinkét is. Egyes szakemberek szerint az ételekben található adalékanyagok rengeteg betegségért és az egészségi állapotunk romlásáért felelősek, és később sem „engedik”, hogy a mikrobák a halálunk után elvégezzék a feladatukat.
Az, hogy normál esetben mennyi ideig tart egy holttest lebomlása, számos tényezőtől függ, többek között például a klímától vagy a temetkezési szokásoktól. A lebomlásért különböző baktériumok felelősek, melyek nagy mennyiségben találhatóak meg például a vízben. A szabadban, az időjárás viszontagságainak és az állatoknak kitéve gyorsabban bomlanak le a holttestek, mint egy lezárt koporsóban, a balzsamozási folyamatot követően.
Ahogy bekövetkezik valakinél a halál , és a szív megszűnik fenntartani a vérkeringést, a sejtekhez nem jut elegendő oxigén, és emiatt nagyon hamar elkezdenek pusztulni. A belső szervek már a halál beállta után 24-72 órával elkezdenek lebomlani, a lágy szöveteknek minimum egy hónap kell ehhez, míg a csontok akár évszázadokig is megmaradhatnak.
A modern balzsamozási technikák során különböző vegyszerekkel kezelik a holttestet, azért, hogy a lebomlási folyamatokat lelassítsák. Ennek egyik szerepe, hogy temetés során a gyászolók utoljára „találkozhassanak” elhunyt szerettükkel, és elbúcsúzhassanak tőle. Ez a szakemberek szerint segítheti a veszteség feldolgozását .
A téma iránt érdeklődőknek érdemes elolvasni Mary Roach a holttestek „titkos” életéről szóló könyvét.
Legjobban: