Miért lesz valakiből bankrabló?

A gének megmondják, ha valaki hajlamos a bűnözői életmódra, derült ki dr. J. C. Barnes, a Texasi Egyetem kriminológus kutatójának tanulmányából.

A tanulmány arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon a gének milyen mértékben befolyásolják a gyerekkori antiszociális viselkedést, amely később erőszakos, vagy súlyos bűnözői hajlamokkal rendelkező személyiség fejlődéséhez vezethet.

A kutatás alapját egy antiszociális viselkedéssel kapcsolatos fejlődési taxonómia képezte, melyet dr. Terri Moffitt elméletéből vezettek le. Moffitt elmélete három csoportba sorolta az embereket bűnözői hajlamuk alapján, melyek a következők voltak: az élethosszig tartó, visszaeső bűnözők, a kamaszkori-ideiglenes bűnözők és az önmegtartóztatók. Moffitt teóriája alapján környezeti, biológiai és valószínűleg genetikai tényezők határozzák meg, hogy ki melyik bűnözői csoportba tartozik.

Barnes és kutatótársai több mint 4.000 ember adatainak felhasználásával készítették el közös tanulmányukat, mely során összehasonlították a genetikai és a környezeti faktorok hatásait a bűnözi hajlam kialakulásában. Az eredmények alapján az derült ki, hogy az élethosszig tartó visszaeső bűnöző típusok esetében nagyobb szerepe van a genetikai tényezőknek, mint a környezeti hatásoknak. A megtartóztató típusú emberek körében közel egyenlő arányban játszanak szerepet a környezeti és a genetikai faktorok, míg a kamaszkori-ideiglenes bűnözők között nagyobb a környezet szerepe, mint a genetikáé.

Barnes elmondása szerint nem létezik külön bűnözői gén, szerinte a bűnözés tanult viselkedésforma, mégis több száz, vagy akár több ezer gén együttes jelenléte megnövelheti a bűnözői hajlam kialakulását.

Dr. Barnes mellet dr. Kevin M. Beaver, a Floridai Állami Egyetem munkatársa és dr. Brian B. Boutwell, a Houstoni Állami Egyetem kutatója vettek részt a tanulmány elkészítésében. A tanulmány részleteit a Criminolgy című magazin legújabb számában publikálták.