Mégsem a géneken múlik a hosszú élet

Milyen arányban felelősek a gének?

Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták - idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt.

A Calico Life Sciences tudományos intézet azt kereste, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét - hogy egy vonás mennyire magyarázható genetikai különbségekkel vagy más, például környezeti vagy társadalmi, kulturális hatásokkal, véletlenekkel - korábban 15-30 százalékra becsülték.

A kutatók az Ancestry.com online családfakutató portál nagyjából 54 millió előfizetője és családfáik alkotta hatmilliárd emberből kiválogatták azokat, akik még élnek, valamint egyszerűsítettek az adatbázison, hogy mindenki csak egyszer szerepeljen. A portál még a kutatás előtt eltávolított minden adatot, amely alapján azonosítható lenne valaki, maradt a születés és a halál ideje, a születés országa és a kapcsolatok, amelyek a családfákat alkotják.

Így maradt több mint 400 millió ember - nagyobbrészt európai származású amerikaiak -, akik vagy vér szerinti vagy házastársi kötelékkel kapcsolódtak egymáshoz.

Hasonló a házastársak élettartama

Ahogy már korábbi kutatásokból is kitűnt, a házastársak élettartama hasonlóbb volt egymáshoz, mint az eltérő nemű testvéreké: ezt sok nem genetikai tényező magyarázhatja, ami a közös háztartásból ered. A dolgok azonban akkor lettek érdekesek, amikor a kutatók megvizsgálták a nem vérségi rokoni kapcsolatokat, és úgy találták, hogy a sógorok-sógornők, sőt az unokasógorok-sógornők élettartama is hasonló volt egymáshoz, noha nem voltak vérrokonok és nem is éltek közös háztartásban. Összehasonlították további szerzett rokonok élettartamát: ha egy ember testvérének házastársa vagy házastársa testvérének a házastársa hasonlóan hosszan él, akkor világos, hogy a géneken és a közös környezeti hatásokon kívüli tényezők játszhatnak szerepet.

Asszortatív párválasztás

A hatalmas adatbázis további elemzése az úgynevezett asszortatív partnerválasztást mutatta ki: az ember hajlamos olyan társat keresni, akinek a testméretei, alakja és származása olyan, mint az övé: ebben az esetben az élettartam is lehet azonos vonás. "Természetesen egy lehetséges partner élettartamát nehéz megtippelni" - mondta Graham Ruby, a kutatás vezetője, aki szerint más jellemzők vezetik a párválasztókat. Ezek lehetnek genetikaiak vagy társadalmi-kulturálisak, esetleg mindkettő, például nem genetikai tényező az anyagi helyzet. "Ha az anyagiak befolyásolják az élettartamot, és a jómódúak inkább jómódú párt választanak, akkor ez hasonló élettartamhoz vezethet" - magyarázta Ruby.

Ez is érdekelheti

világ legidősebb férfija

A világ legidősebb férfija szerint ez kell a hosszú élethez

a hosszú élet titka

9 szabály, amellyel akár 100 éves korodig is élhetsz

DNS

Boldogkői Zsolt molekuláris genetikus: „a génjeinket sokan a sorsszerűséggel azonosítják, a helyzet azonban nem ez”

génszerkesztés

„A genetikai meghatározottság nem végzetes sors” – Falus András a gyógyítás egyik legígéretesebb lehetőségéről

Ugyanez történik génekhez inkább kötődő tulajdonságok, például a testmagasság esetében: magas ember hajlamos magas párt választani , és a magasság valamiképp kapcsolatos az élettartammal, így ez alátámaszthatná az élettartam örökölhetőségét. Amikor az asszortatív partnerválasztás hatásait is kiküszöbölték, olyan eredmény maradt, hogy az élettartam örökölhetősége nem több hét százaléknál, talán még ennél is kevesebb.