Az júliusi számában közzétett kutatásban a Calgary Egyetem kutatói Dr. Gil Kaplan vezetésével 12 kanadai nagyváros adatai alapján kimutatták, hogy a levegőben lévő ózon rövid távú behatása összefüggésbe hozható a vakbélgyulladás megnövekedett előfordulásával. Az eredmények azt mutatták, hogy a vakbélgyulladás előfordulását megelőző 3-7 napban az ózon 16 részecske per milliárd mértékű emelkedése 22 százalékkal növeli a vakbél átfúródásának (perforációjának) kockázatát.
Kaplan és munkatársai elmondták, hogy a vakbélgyulladás kiváltó okait nem ismerik pontosan, de a légszennyezés egyike lehet ezeknek. A szakértők szerint a 20. század végén a vakbélgyulladás előfordulásának csökkenése a fejlett országokban egybe esett azoknak a jogszabályoknak a hatályba lépésével, amelyek számos légszennyező anyag koncentrációját visszaszorították. Állatkísérletek is kimutatták, hogy a légszennyezés olyan elváltozásokat okozhat a bélben, amelyek fokozhatják a vakbélgyulladás kockázatát.
A mostani kutatásban a szakértők 2004 és 2008 között közel 36 ezer beteg adatainak felhasználásával elemezték a vakbélgyulladás következtében szükségessé vált sürgősségi ellátások arányát. Az ózonkoncentráció rövid távú megemelkedése egybeesett a féregnyúlvány-átfúródás megnövekedett gyakoriságával, ugyanakkor a perforáció nélküli vakbélgyulladás előfordulásával nem állt összefüggésben. A féregnyúlvány-átfúródás kockázata az egymást követő szmogos napok számának növekedésével egyenes arányban nőtt. A hőmérséklet és a páratartalom ugyanakkor nem befolyásolta a vakbélgyulladás arányát.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A szerzők azonban hangsúlyozták, eredményeik nem bizonyítják, hogy a szmog elősegíti a féregnyúlvány átfúródását, és a rendellenesség kialakulásában számos más tényező is szerepet játszhat.
Legjobban: