Hogy aludni kell, azzal mindenki tisztában van, hiszen az alvásmegvonás nagyon gyorsan érezteti a hatását, olyannyira, hogy akár ez az emberek mentális megtörésére is használható. Szerencsére a legtöbben sohasem esünk a gonosz ellenség fogságába, vagy kerülünk olyan helyzetbe, hogy szükségünk van az állandó éberségre.
A megszakított alvás rosszabb, mint ébrenlét
Ha nem alhatunk eleget, az nagyon zavaró, de még ennél is rosszabb, ha az alvási folyamatot valamilyen külső hatás gyakran megszakítja. A kutatók azt találták ugyanis, hogy az emberek, akiknél gyakoriak az alvásmegszakítások, kevésbé boldogok és kevésbé energikusak másnap, mint azok, akik későn feküdtek, de képesek voltak folyamatosan aludni egy pár órát. Ez azért lehet, mert az emberek, akiket állandóan felriasztottak, csak kevesebb időt tölthettek a mélyalvás – azaz a helyreállító alvás – fázisában, mint azok, akiket békén hagytak, ha rövid időre is.
A modern élet tulajdonképpen több alvást hozott
Az elmúlt száz évben az éjjeli elektronikus világítást , és az egyre szaporodó elektronikus kütyüket hibáztatták, hogy az emberek sokáig ébren maradtak, ahelyett, hogy ágyba bújtak volna, és kipihenték volna magukat. De egy 2015 tanulmány arra utal, hogy a modern emberek nem biztos, hogy kevesebbet alszanak, mint a történelem előtti őseink. Sőt, lehet, hogy többet.
A vizsgálat során a kutatók a mai (ősi életmód mintákat követő) vadászó-gyűjtögető társadalmak alvási szokásait vizsgálták Afrika egyes részein és Dél-Amerikában. Azt találták, hogy az emberek ezekben a társadalmakban éjszakánként kevesebb mint 6,5 órát alszanak, ami kevesebb, mint egy átlagos feljlett társadalomban élő éjjelenkénti 7 és 8 órás alvása.
Néha csak a fél agyunk alszik
Ismert, hogy a tengeri állatok, például a delfinek csak az agyuk egyik felével alszanak egy adott időben, hogy kontrollálni tudják a helyzetüket a vízben, s például ne süllyedjenek túl mélyre. De egy tanulmány bizonyítékot talált hasonló, bár kevésbé drasztikus, a jelenségre az emberekben is. Akik az első éjszaka egy idegen helyen aludtak (például egy alváslaborban), a bal agyféltekéjükben nagyobb aktivitást mutattak a mély alvás alatt. Az egyik félteke éberebben tartása alvás közben, egy túlélési stratégia része lehet. Ha az emberek egy új környezetben vannak, akkor több veszélyre számítanak tudta alatt, s a bal félteke, mint éjjeliőr szolgálhat ilyenkor, hogy felriassza az alvó szervezetet, ha úgy hozza a szükség.
Borongós napokon tovább maradunk az ágyban
Nem vagyunk se medvék, se mormoták, így nem tudunk téli álmot aludni, de ha rossz az idő odakint, akkor kicsit nehezebben kászálódunk ki az ágyból. A nyomon követett emberek agyából származó adatok elemzése azt mutatja, hogy rossz időben, különösen a havas téli napokon az emberek tovább alszanak, mint a melegebb időjárásban. Azaz a melegebb éghajlaton az emberek kevesebbet, a hidegebben többet töltenek alvással. Az USA legészakibb és legdélibb területei között ez a különbség 20 perc is lehet. Az alvási szokások megváltozhatnak a téli időszakban a nappali órák csökkenése miatt, ami hatással van az emberek belső cirkadián órájára a szakértők szerint.
Egyre több ember alszik egyre többet
Egy 2013-as tanulmány megállapította, hogy azok aránya, akik több mint kilenc órát alszanak 24 órás időszakban az 1985-ös 28 százalékról 2007-re 37 százalékra nőtt (legalább is az Egyesült Államokban). Ez az adat azonban azért nem teljesen egyértelmű, mert az önkitöltős kérdőíveken az emberek másképpen értelmezhették az „alvás” kifejezés jelentését, s az ágyban eltöltött időként is felfoghatták a ténylegesen alvás helyett. Az éjjeli bagolykodás divatja azonban mintha mégiscsak háttérbe szorulna.
Forrás: Live Science
