Meglepő felfedezés az egypetéjű ikrekről

Míg a kétpetéjű ikrek csak annyira hasonlítanak egymáshoz, mint két testvér, egy egypetéjű ikerpár számtalan külső és belső jegy tekintetében összetéveszthető: nemük, szemük, hajuk színe, testfehérjéik, vércsoportjuk, sőt még a génjeik is azonosak. Nem véletlenül, hiszen az ikerpár ugyanabból a megtermékenyített petesejtből, vagyis zigótából született, amely az egyik fejlődési szakaszban kettéosztódott, majd két azonos génállománnyal rendelkező embrió fejlődött ki belőle. Ezt a folyamatot régóta jól ismerte az orvostudomány, arról azonban eddig keveset lehetett tudni, hogy mi váltja ki a zigóta osztódását. Holland kutatók egy friss tanulmánya ezt segíthet egy kicsit jobban megérteni.

Ezek növelhetik az ikerterhesség esélyét Az ikrekre vágyók számára jó hír lehet, hogy bizonyos ikerterhességre hajlamosító faktorok befolyásolhatóak. Fontos tudni: jóval nagyobb az esélye annak, hogy kétpetéjű lesz a testvérpár.

Megállapítható, hogy született-e ikerpárja

Az uralkodó elmélet szerint az a biológiai folyamat, amely a zigóta osztódásához vezet, teljesen véletlenszerű, illetve nem utal rá semmi a testünkben, hogy ez a fejlődésünkkor lezajlott. A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás azonban árnyalja ezt a feltevést: a Vrije Universiteit Amsterdam munkatársai vezette nemzetközi kutatócsoport több olyan, szinte általánosan kimutatható jegyet talált az ikerpárok DNS-ében, amelyek alapján az adott személyről nagy eséllyel megállapítható, hogy született-e egypetéjű ikerpárja.

A kutatók a világ minden pontjáról származó ikerpárok DNS-ét elemezve összesen 834 közös pontot azonosítottak, amely mindannyiuk genomjában megtalálható. Ezen jegyek alapján nagyjából 80 százalékos pontossággal megállapítható egy adott személyről, hogy volt-e egypetéjű ikertestvére. Még akkor is, ha az adott személy nem is tud erről, mert például születésükkor elválasztották őket, vagy ha a másik magzat a terhesség egy szakaszában elveszik, vagyis felszívódik a méhben .

Azt viszont nem lehet tudni, hogy ezek a közös genomok az okai annak, hogy a zigóta osztódni kezd és egypetéjű ikrek fejlődnek belőle, vagy pedig a következménye ezeknek a folyamatoknak. A szakemberek szerint ugyanakkor elég nagy az esélye, hogy az okokat is ezekben a közös pontokban kell keresni. A tanulmány emellett segíthet az egypetéjű ikreket nagyobb arányban sújtó betegségek (például a nyitott gerinc ) okainak feltérképezésében is.