A számítógépek és az internet megváltoztatja az emberi memória természetét - idézte amerikai kutatók megállapítását a .
Kísérleteikkel azt mutatták meg, hogy bonyolultabb kérdések után, amikor a vizsgálatba bevont emberek tudták, hogy a tények megtalálhatók számítógépen, kisebb erőfeszítést tettek az adatok felidézésére, jobban koncentráltak viszont annak felidézésére, hogy hol találják meg. A kutatók szerint az internet valamiféle "ügyintéző" (tranzaktív) memóriaként működik, amely "helyettünk és számunkra emlékezik".
Betsy Sparrow kutatásvezető, a Columbia Egyetem munkatársa elmondta, hogy a tranzaktív memória külső memóriaforrások létét tételezi fel, más emberekben "tárolódik" a tudás egy része. "Vannak emberek, akik bizonyos dolgok szakértői, mi pedig lehetővé tesszük számukra, hogy azok legyenek azáltal, hogy felelőssé tesszük őket bizonyos típusú információkért" - magyarázta Sparrow.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A tesztsorozat bevezető lépésében arra voltak kíváncsiak, hogy miként gondolnak a résztvevők a számítógépre és az internetre, amikor bonyolult kérdést kapnak. Ehhez a módosított Stroop-tesztet használták. Az eredeti tesztben különböző, eltérő színekkel írt színneveket kell felolvasniuk az alanyoknak - a zöld szót például kékkel, pirossal vagy sárgával írva, de semmiképpen nem zölddel. A reakcióidő növekszik, ha nem színekhez, hanem olyan témákhoz kapcsolódó szavakat kell felolvasniuk a résztvevőknek, amelyek már megfordulhattak a fejükben.
Ezzel a vizsgálattal a kutatók azt mutatták meg, hogy miután nehéz kérdéseket kaptak az alanyok, az internettel kapcsolatos fogalmakhoz tartozó reakcióidő jellemzően hosszabb lett. Ez arra utalt, hogy amikor nem tudták a választ, akkor a számítógép használatát kezdték fontolgatni.
A vizsgálat következő lépésében egy sor tényt közöltek a résztvevőkkel, akik egyik fele úgy tudta, hogy hosszú ideig eltárolják az információkat a számítógépen abban a mappában, ahová ők berakták, míg a csapat másik fele abban a hitben volt, hogy törlik azokat. Amikor a későbbiekben a kutatók rákérdeztek az információkra, azok, akik úgy tudták, hogy nem lesznek majd elérhetőek az adatok, sokkal jobban teljesítettek az emlékezésben, mint azok, akik úgy tudták, hogy tárolják a szükséges információkat. Utóbbiak ugyanakkor figyelemre méltóan jól emlékeztek arra, hogy melyik mappába rakták bele az adatokat.
A kutatók szerint az, hogy a legtöbben az információ helyét jegyezték meg, nem pedig magát az információt, arra utal, hogy amit online el lehet érni, azt immár külső memóriaként kezelik az emberek. Nem az emlékezetük romlik tehát, csupán a rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű információt másként, hozzáférhetőbb módon rendszerezik.
