"Mindig azt hisszük, hogy a stressz rossz dolog, pedig nem az. A stressz az, ami optimális készültségben tart minket, és segíti a viselkedési és szellemi teljesítményünket." - állítja Daniela Kaufer, az eLife áprilisi kiadványában megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatás demonstrálta, hogy a rövid ideig tartó stressz miként befolyásolja a teljesítményt. A patkányokon a stresszinger az agyi őssejtek osztódását és idegsejtekké való elköteleződését vonta maga után, ami két héttel később az állatok mentális teljesítményének javulásával járt.
A kutatás célja a krónikus és a heveny stressz memóriára gyakorolt hatásának felmérése volt. Mivel a memória szerveződésében az agy hippokampusz nevű részének kiemelt szerepe van, ezért a tudósok főként erre a területre fókuszáltak, amikor a felnőtt patkányok idegi őssejtjeit tanulmányozták.
Ezek az éretlen elemek valamilyen stimulus hatására képesek idegsejtekké, vagy idegi támogató sejtekké elköteleződni. A hippokampusz speciális része egyike az agy két területének, mely képes ilyen sejtek előállítására, ráadásul érzékeny a glukokortikoid nevű stresszhormonnal szemben.
Korábbi vizsgálatok szerit a hosszantartó, a glukokortikoidok szintjének emelkedésével járó stressz inkább gátolta az új idegi elemek képződését. A krónikus stressz káros hatása ismert: fokozza az elhízás kockázatát, a szívbetegségek és a depresszió kialakulását . Azonban most a tudósok azt mutatták be, hogy a ketrecben való pár órás mobilizáció jótékony hatású, mintegy megduplázza az újonnan képződött idegsejtek számát, ami a két héttel későbbi problémamegoldó teszteken jobb teljesítménnyel párosult.
