Ősi DNS-ek elemzése révén egy nemzetközi kutatócsoport kromoszóma-rendellenességek eseteit tárta fel. A kutatócsoport a Down-szindróma hat és az Edwards-szindróma egy esetét azonosította olyan emberi populációkban, amelyek Spanyolország, Bulgária, Finnország és Görögország területén éltek 4500 évvel ezelőtt – számolt be az ausztráliai Adelaide Egyetem közleménye és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézettel közös kutatás eredményeiről.
Tízezer ősünk DNS-ét vizsgálták meg
A két intézet közös kutatása mintegy tízezer ősi és premodern ember DNS-ét vizsgálta az autoszomális triszómiák kimutatására, azaz olyan állapotéra, amelyben az emberek az első 22 kromoszóma egyikének egy extra (harmadik) példányát hordozzák. Egy új statisztikai modell segítségével a mezolitikumtól, neolitikumtól, bronz- és vaskortól egészen az 1800-as évek közepéig terjedő időszakból származó emberi maradványokból kinyert DNS-t vizsgálták. Bár a kutatók számítottak arra, hogy a múltban bizonyosan léteztek Down-szindrómás emberek, ám ez az első alkalom, hogy megbízhatóan kimutattak ilyen eseteket ősi maradványokban.
