A metadon ígéretes jelöltként jöhet szóba a terápia-rezisztens leukémia kezelésében, tehát olyan betegeknél, akik állapota sem a kemoterápia, sem a besugárzás hatására nem javult - olvasható a Cancer Research augusztusi számában megjelenő cikkben.
A metadon pusztítja az érzékeny, és a terápiarezisztens leukémiás sejteket is, anélkül, hogy károsan hatna a nem leukémiás vérsejtekre, mondta el a közlemény vezető szerzője, Claudia Friesen, az Ulmi Egyetem kutatója. "Ez azért nagyon izgalmas, mert ma, ha a hagyományos terápia elbukik - ami idős és fiatal betegeknél egyaránt előfordul - nincs további lehetőség a kezelésre."
A Németországban a '30-as években kifejlesztett metadon az ópiát receptorokon ható gyógyszer, melyet az ópiátszármazék kábítószerektől való függőség kezelésére alkalmaznak. A tudósok kiderítették, hogy bizonyos ópiát receptorok a rákos sejtek felszínén is megtalálhatók, ám ennek oka ismeretlen. Egy kutatócsoport emberi tüdőrákos sejtvonalon tesztelte a gyógyszert, és arról számolt be, hogy a metadon képes előidézni a sejthalált.
Ezúttal Dr. Friesen és kollégái laboratóriumi leukémiás sejtvonalon próbálták ki a szert, mivel ez a ráktípus szintén hordozza a kérdéses receptort. Ez az első vizsgálat, mely leukémiás sejteken vizsgálja a metadon hatását, különösen T-sejtes limfoblasztos leukémiában és emberi mieloid leukémiában. Megállapították, hogy a metadon ugyanolyan hatékony volt, mint a hagyományos kemoterápia és sugárkezelés a nem rezisztens sejtek esetében, és hogy a nem leukémiás, tehát egészséges vérsejtek túlélték a metadonkezelést. Meglepetésükre a metadon azokat a beteg sejteket is sikerrel elpusztította, melyek a többszöri kemoterápiás és besugárzásos kezelésre sem reagáltak.
A metadon hatásmechanizmusát tekintve valószínűsíthető, hogy a beteg sejtek mitokondriumán keresztül fejti ki hatását, az úgynevezett kaszpáz enzimek aktiválásán keresztül. A következő lépés az állatkísérletek megkezdése, illetve a metadon tesztelése más ráktípusok esetében is. Dr. Friesenék nagyobb dózisban adagolták a metadont, mint a függőség kezelése folyamán szokták, ám azóta kiderült, hogy mindennapi alacsonyabb adagokkal is hasonló hatást lehet elérni. A metadon maga is függőséget okozhat, ám a leszokás sokkal könnyebb, mint a valódi ópiátszármazékoknál, az ilyen függőség pedig nem jöhet számításba, ha a rákellenes hatás bebizonyosodik.
Forrás:
Medipress
