Az eredmények alapján az érzelmek szabályozásának lelkileg megterhelő folyamata fiatal felnőttek esetében gátolja az egy időben vagy azonnal végzendő feladatok elvégzését. A negatív érzések csökkentése, vagy nemkívánatos gondolatok elnyomása igénybe veszi ugyanis a lelki erőforrásokat. Az eredményeket ismertető közlemény vezető szerzője Fredda Blanchard-Fields, a Georgiai Műszaki Egyetem Pszichológiai Karának elnöke.
Az Országos Egészségügyi Intézetek által finanszírozott kutatásba 72 (20-30 év közötti) fiatalt és 72 idősebb (60-75 év közötti) felnőttet vontak be. A vizsgálat során a résztvevők háromnegyede kétperces videofelvételt láthatott arról, hogy egy nő pénznyeremény érdekében valami undorító ételt eszik. A kisfilm célja az undor felébresztése volt. A többiek szintén kétperces filmjében két férfi egy hölgy ruhájáról beszélgetett, majd csendben megosztottak egy sört. Itt a cél az volt, hogy semmiféle érzelmet ne váltsanak ki.
A videó megnézése után mindenkinek a számítógépes memóriajáték következett. Meg kellett állapítani, hogy a képernyőn huszonkétszer feltűnő 0-9 közötti számjegy ugyanaz-e, mint a kettővel azelőtti. Az undorító felvételt nézőket három csoportba osztották, és különböző érzelem-kontrolláló instrukciókkal látták el őket, magyarázta Blanchard-Fields. Az egyik csoporttól azt kérték, hogy a látottak kapcsán felmerülő negatív érzelmeket amilyen gyorsan csak lehet, változtassák pozitívvá. A másik csoportnak azt tanácsolták, hogy tartsák fenn negatív reakciójuk intenzitását, és ne próbálják megváltoztatni érzelmeiket. A harmadik csoport tagjai nem kaptak utasítást. A söröző barátokat néző kontroll csoport sem kapott feladatot.
Az önként jelentkezők ezek után két további memóriajátékot játszottak. Kiderült, hogy mindenki jobban teljesített a memóriateszten a felvétel megtekintése után, mint előtte, vélhetően a gyakorlásnak köszönhetően. A negatív érzelmeket pozitívvá változtatók körében a fiatalok sokkal gyengébben oldották meg a memóriafeladatokat, mint idősebb társaik. Az idősebbek esetében javultak a memóriajátékok eredményei. A negatív érzelmek megbonthatják az emberi élet egyensúlyát, ezért az idősebb felnőttek jobb szabályozóképessége segít az élet egyensúlyának fenntartásában.
A kontroll csoport és a tanácsokat nem kapó harmadik csoport teljesítménye közt nem volt jelentős különbség, ami mutatja, hogy az undor önmagában nincs hatással a teljesítményre. A második csoportnál (a rossz érzéseket fenntartóknál) szintén nem romlott a teljesítmény egyik korcsoportban sem. Az undor megjelenését a résztvevők saját beszámolói alapján állapították meg. Minden vizsgálati személy nyilatkozott a filmek előtt és után a nyolc alapérzésről (undor, szomorúság, frusztráció, szorongás, düh, boldogság, elégedettség, érdeklődés). Az első videó mindenkiben emelte az undorérzés szintjét. A film és két memóriateszt után a kontroll csoportban, és a pozitív érzelmekre hangolódókban azonos volt az undor szintje. A feladatot nem kapó csoportban három számítógépes feladat után tért vissza az undor a normál szintre. A rossz érzéseket fenntartók csoportjában még az utolsó felmérés alkalmával is jelentősen emelkedett szintet állapítottak meg.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
