Noha a születési rendellenességek mindig is jelen voltak, a kutatók igazán csak mostanában kezdték komolyan vizsgálni a kiváltó okokat. Az mindenesetre biztos, hogy a gyermek egészségére mindkét szülő hatással van.
Az eddig is ismert tény volt, hogy az anya által nyújtott hormonális, pszichológiai és tápanyagban gazdag környezet hatással van a gyermek génexpressziójára, sejtválaszára és szervstruktúrájára. Ugyanakkor arra eddig nem gondoltak, hogy az apának szintén nagy szerepe van, és hogy kora valamint életmódja megjelenik a gyermek génjeiben és így hatással van nem csak saját gyermekére, de az őt követő generációkra is.
Adott például az alkoholos magzat szindróma (FASD), amit olyan gyerekeknél is diagnosztizáltak, akiknek anyja egyáltalán nem fogyasztott alkoholt. A kutatók szerint elképzelhető, hogy az FASD-vel született gyerekek többségének apja alkoholista.
Kutatásukhoz mind emberek, mind állatok esetében végeztek elemzéseket az apák és az öröklődő epigenetikai programozás közötti kapcsolatokról. A felhasznált korábbi tanulmányokból kiderült például, hogy ha az apa a serdülőkor előtt hiányosan táplálkozott, akkor a gyermek esetében komolyan megnőtt a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az idős korban gyermeket nemző férfiak utódainál pedig a skizofrénia, az autizmus és a születési rendellenességek kockázata nagyobb.
Az olyan születési rendellenességek, mint a csökkent agyméret, a rossz kognitív funkciók vagy az alacsony születési súly az alkohollal is összefüggésbe hozható, míg az elhízott apák gyermekei esetében a rosszul működő anyagcsere, a diabétesz és az agyrák kockázatával kell számolni.
Forrás: scienceworldreport.com
