A kutatási eredmények segíthetnek a tudósoknak a különböző alvási zavarok, például a narkolepszia vagy a fogcsikorgatás kezelésében is.
Az alvás gyors szemmozgásos, vagyis REM szakaszában - mikor a legmélyebben alszunk és álmodunk - a szemet mozgató izmokon kívül a test összes többi izma mozgásképtelenné válik, gyakorlatilag ideiglenesen lebénul, annak érdekében, hogy megvédje a szervezetet az esetleges sérülésektől.
Egy kísérletsorozat során a Torontói Egyetem idegkutató tudósai, Patricia L. Brooks és Dr. John H. Peever megállapították, hogy a gamma-amino-vajsav (GABA) és a glicin neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok) a kísérleti patkányok agyában bizonyos sejteket egyszerűen "kikapcsoltak", melyek az izmok aktivizálásáért voltak felelősek, így okozva a patkányoknak ideiglenes bénulást a REM szakaszban. Az eredmények azért különösen jelentősek, mert a kutatók korábban azt feltételezték, hogy a glicin az egyetlen neurotranszmitter, amely felelős a motoros neuron kikapcsolásáért.
"A kutatás eredménye sok mindenkit érinthet, például akik láttak már álmukban rohanó kutyát, narkolepsziásak, vagy rúgta már meg őket álmukban a partnerük" - mondta Dr. Dennis J. McGinty, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem idegkutatója és alvásszakértője, aki nem vett részt a jelenlegi kutatásban. "A REM szakaszban fellépő neurotranszmitterek és receptorok beazonosítása lehetővé teszi az alvási zavarokkal küzdő emberek hatékonyabb kezelését. A REM szakaszban fellépő alvási zavarok ráadásul sok esetben olyan komoly neurodegeneratív betegségek kialakulására is utalhatnak, mint például a Parkinson-kór."
A kutatás részleteit a című orvosi szakfolyóirat júliusi számában publikálták a Torontói Egyetem kutatói.
