A közlemény egyik szerzője, Debra L. Roter, a baltimorei Johns Hopkins Bloomberg Népegészségtani Iskola professzora szerint kiváló ötlet, hogy kísérővel érkezik a beteg az orvosi vizsgálatra. "Különösen az idős, nagyon beteg és rosszul informált betegeknek használ, ha nincsenek egyedül az orvosnál."
Roter professzorék tizenkétezer 65 év feletti idős Medicare biztosított beteget vontak be kérdőíves vizsgálatukba. Megállapították, hogy a résztvevők 38,6 százalékát kísérik el a rutin orvosi vizitekre, és az idősebb, súlyosabb állapotú , rosszul informált betegeknél az arány még magasabb. A kísérő legtöbbször a házastárs (53,3%), vagy a felnőtt korú gyerek (31,9%), őket követik a más rokonok (6,8%), szobatársak, barátok vagy szomszédok (5,2%), a nem rokonok (2,8%) és a nővérek, ápolók, hivatalos személyek (1%-nál kevesebb).
A kísérők több mint 60 százaléka segítette az orvos-beteg párbeszédet azzal, hogy leírta az orvos utasításait (44,1%), előadta a beteg állapotát és orvosi szükségleteit (41,6%), kérdezett (41,1%), vagy elmagyarázta az orvosi utasításokat (29,7%). A kísérővel érkező betegek 15 százalékkal elégedettebbek voltak orvosuk technikai képességeivel, 19 százalékkal a felvilágosítással és 18 százalékkal a saját teljesítményükkel, mint az egyedül várakozó betegek. Roter szerint a jelenség országos. "Ezek a kísérők nem csak ülnek a váróban tétlenül, hanem bekísérik a betegeket a vizsgálóba, és aktívan segítik a kommunikációt" - magyarázta. Jennifer L. Wolff adjunktus, a cikk egyik társszerzője szerint érdekes lenne megvizsgálni, hogy a kísérők az otthoni kezelésre is befolyással vannak-e, ami megmutatkozhat például a gyógyszerek biztonságos szedése tekintetében. Más szakértők azért óva intenek a kísérők túlértékelésétől. Marcia G. Ory professzor szerint nem fordulhat elő, hogy átesve a ló másik oldalára, az idős beteg kirekesztődjön a társalgásból, vagy a kezeléssel kapcsolatos döntésekből.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
