Egy Nepálban dolgozó nemzetközi kutatócsoport a legmodernebb géntechnológiát és a műholdas helymeghatározást is felhasználja ahhoz, hogy nyomon kövessék a hastífusz terjedését Katmanduban.
A munkájukat korábban megnehezítette, hogy a nepáli városban nincsenek utcanevek, a kórokozók DNS-e pedig gyakran oly kicsi mértékben változik, hogy azt nehéz nyomon követni. Most azonban új módszert dolgoztak ki: azokat a házakat, ahol a betegség felütötte a fejét, GPS-szel azonosítják, az adatokat pedig a Google Earth-be táplálják be. Így a betegeket is hatékonyabban tudják vizsgálni, sőt a baktériumok DNS-ének változását is pontosabban követhetik. Az internetes adatgyűjtés során megállapíthatták, hogy mely területek vannak a legnagyobb veszélyben és azt is több alkalommal sikerült kideríteniük, ha egy-egy környéken tüneteket nem mutató betegséghordozó él. Természetesen, így a betegség elleni küzdelem is sokkal hatékonyabbá vált.
A hastífuszt két baktérium okozza (a Salmonella typhi és a Salmonella paratyphi), és általában ürülékkel szennyezett vízen vagy élelmiszereken keresztül terjed. A tünetek közé tartozik a láz, a hányás és a hasi fájdalom.
A 19. század közepén John Snow angol orvos hasonló módon derítette ki egy londoni kolerajárvány "kiindulási pontját", egy fertőzött közkutat.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: