A tudósok korábban úgy gondolták, hogy génjeink körülbelül 15-30 százalékban lehetnek felelősek várható élettartamunkért . Nemrég viszont egy átfogó tanulmány szerzői egész más eredményre jutottak: szerintük jóval kisebb mértékben, mindössze nagyjából 7 százalékban befolyásolják a gének, hogy valaki sokáig él-e, vagy sem.
A tanulmányról
A Genetics Society of America tudósai az Ancestry.com nevű oldal adatbázisát használták kutatásukhoz - ez 54 millió családfát, vagyis a redundanciák és tévedések kiszűrése után nagyjából 400 millió embert jelentett.
A szakemberek arra jutottak, hogy ahogyan a világ eddigi leghosszabb életű emberének, az 1997-ben 122 évesen elhunyt Jean Calmentnak a családjában, úgy a legtöbb családban általában a testvérek, illetve az unokatestvérek számíthattak hasonló élettartamra. De azt is hangsúlyozzák, hogy ez nemcsak a vérrokonokra volt igaz - arra is fényt derítettek, hogy a házastársak és a sógorok, sógornők is sokszor hasonló életkort értek meg.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Ezek a genetikai szempontból megmagyarázhatatlan minták növelték a tudósok gyanúját, hogy a várható élettartam talán nem a génekkel van elsősorban kapcsolatban, hanem más okok állnak a háttérben. A szakértők szerint a házastársak hasonló várható élettartama mögött például az asszortatív partnerválasztás állhat.
Ez nagyjából annyit jelent, hogy mindnyájan magunkhoz hasonló genetikai, szociális és társadalmi vonásokkal rendelkező párt szeretnénk választani. Vagyis a magasságtól az anyagi helyzeten át a családunkban látott mintákig számos tényező közrejátszik abban, hogy végül kit választunk házastársunknak.
Forrás: dailymail.co.uk
Legjobban: