A Görögország déli részén lévő Apidima-barlangból került elő egy modern emberi koponya. Ezt az 1970-es években találták, később az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Sérült részeit virtuálisan rekonstruálták és korát mintegy 210 ezer évben határozták meg. Bizonyos jellemzői - például a kerek nyakszirt - miatt a Homo sapiens egy korai formájaként azonosították. Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori ember koponya - állapították meg a kutatók.
Az eddigi ismert, Európában talált Homo sapiens-leletek megközelítőleg 150 ezer évesek. A tudósok abban megegyezésre jutottak, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon. A most publikált kutatási eredmények viszont kimutatták, hogy az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték - mondta Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.
Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, egy neandervölgyi maradványaként azonosítottak. Az elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek.
A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember . A kutatási eredmények illeszkednek az elmúlt évek felfedezéseinek sorába, amelyek által a Homo sapiens története régebbinek és összetettebbnek tűnik - véli Faysal Bibi, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa.
