David Reich, a Harvard Egyetem kutatója és csapata 142 populáció 300 egyedének genomját szekvenálta. Feltételezéseik szerint a csoport, amelyre minden ma élő ember visszavezethető, már 200 ezer éve megkezdte szétszóródását Afrikában. Egy része elhagyta az afrikai kontinenst és ezután egy kelet- és egy nyugat-eurázsiai csoportra bomlott.
Este Willerslev, a Koppenhágai Egyetem szakértője és kollégái 83 ausztrál és 25 pápua-új-guineai bennszülött örökítőanyagát elemezte. Tanulmányuk szerint ez a csoport 58 ezer éve vált el az európaiaktól és az ázsiaiaktól, 37 ezer évvel ezelőtt pedig szétvált a két rész fejlődési vonala, jóval azelőtt, hogy tízezer éve térben is elszakadt egymástól a két populáció. Az ausztrál populáción belül aztán további alcsoportok alakultak ki, vélhetően a természetes akadályokat jelentő pusztaságok, sivatagok miatt.
Bár a két kutatás egyetlen időszakra talált bizonyítékot, amikor a Homo sapiens kivándorolt Afrikából, a szakértők nem zárják ki, hogy több kivándorlási hullám is lehetett. Erre tett utalást csapatával Luca Pagani, a tartui Észt Biocentrum tudósa. Kimutatták, hogy pápua-új-guineai emberek mintegy két százalékának örökítőanyaga arra utal, hogy elődeik korábban hagyták el Afrikát, mint más eurázsiaiak. A modellek nem olyan nehezen összeegyeztethetők egymással, mint ahogyan az tűnik - vélik a Washingtoni Egyetem szakértői , Serena Tucci és Joshua Akey.
Szerintük elképzelhető, hogy több kivándorlási hullám volt, miközben az emberek csak kevés, vagy egyáltalán semmi nyomot nem hagytak hátra a mai nem afrikaiak örökítőanyagában. Az, hogy egyes populációk látszólag nyom nélkül tűntek el a Földről, az emberiség történetében többször előfordult.
A tudósok a Nature című tudományos folyóiratban mutatták be eredményeiket.
Forrás: MTI
