A fogínygyulladás egyik súlyos következménye, hogy a fogat támasztó szövet károsodása miatt a fog meglazul, majd kiesik. Agnes Berendsen, holland kutató kifejlesztett egy lehetséges megoldást erre a problémára.
A fogágyban szalagok vannak, melyek a foggyökér és a környező szövetek között rugalmas kapcsolatot biztosítanak. Trauma, vagy gyulladás ezt a rögzítő szalagot károsítja. A Berendsen által kidolgozott modellben a szalagszövet sejtjeit különböző jelek aktiváló hatása éri. A fogíny sejtjeit egy kollagénhálózatba implantálták, mely a 3D-s modellben az eredeti mintájára mesterségesen kialakított fogíny és foggyökér. Berendsen reményei szerint az élő szövet sejtjeit is létrehozhatjuk ezzel a modellel.
A kollagénhálózat összetétele természetesen jelentősen befolyásolja a sejtek bizonyos tulajdonságait. A sejtek meghatározott kontrakciós erőt fejtenek ki, ezzel a körülöttük lévő szövetre nyomást gyakorolnak. A kollagén fontos jellemzője, hogy megfelelően illeszkedjen a környezetébe, hogy ne károsodjanak a szomszédos szövetek.
A Berendsen-féle 3D-s modellben az illeszkedést a csont és a foggyökér felszínén lévő ásványi anyagok biztosítják. A foggyökérre erős nyomást gyakorolva, mely a rágás modellezésének felel meg, a 3D-s modellben sikerült elérni azt, hogy a felszíni ásványi anyagok elrendeződése megváltozott. A változás hatására aktiválódtak a sejtek, a nyomás erősségének megfelelő mértékben.
További kísérletek a sejtkultúrában kapott sejtreakciókat állatmodelleken fogják vizsgálni. Ha ott is hasonló eredményt észlelnek a kutatások során, akkor a későbbiekben az emberek gyógyításában is teret nyerhet a Berendsen-modell alkalmazása.
Animáció: HáziPatika.com
