Wouter Vogel onkológus és Matthijs Valstar fej-nyaksebész, a Holland Rákkutató Intézet (NKI) kutatói a sugárkezelés lehetséges mellékhatásait kezdték vizsgálni a fej-nyaki területen. Mint azt az NKI közleménye írja, a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a terápia mely nyálmirigyeket károsíthatja leginkább, illetve hogyan lehetne csökkenteni a beavatkozás ilyen irányú kockázatait. A jelenséget prosztatarákos betegeknél vizsgálták egy különleges képalkotási technika, a PSMA-PET-CT segítségével, amely nagy hatékonysággal képes megjeleníteni a rákos sejtek, áttétek terjedését a szervezeten belül e daganattípus esetén. A képalkotás során tisztán kirajzolódtak a nyálmirigyek is - ráadásul több, mint azt előzetesen várták volna.
Képzeljük csak el a kutatók csodálkozó tekintetét, amint a száz páciens felvételeit elemezve sorban egymás után minden esetben feltűnik a szemeik előtt egy különös, mindaddig ismeretlen, átlagosan 3,9 centiméter hosszú, kétoldali struktúra az orrgarat hátsó részén. "Az embereknek három nagy nyálmirigye van, de nem ott. Ezen felül eddigi ismereteink szerint az orrgaratban csupán mikroszkopikus méretű nyálmirigyek találhatók, körülbelül ezer darab szétszóródva a nyálkahártyán. Gondolhatják, mennyire meglepődtünk, amikor ezeken felül mást is találtuk" - árulta el Wouter Vogel. Utóbb kiderült, hogy a két új terület hasonló jellemzőkkel bír, mint a nyálmirigyek, majd a felfedezést két holttest boncolásával is megerősítették. Anatómiai elhelyezkedésük nyomán az újonnan felfedezett mirigyeket tubariális mirigyeknek nevezték el a holland kutatók.
Biztonságosabbá válhat a sugárterápia
Aligha kell részletezni, mekkora szenzáció, hogy még napjainkban is új szervek létére derül fény az emberi szervezetben. Ráadásul ez esetben a felfedezésnek gyakorlati szempontból is nagy jelentősége van. Valstar és Vogel ugyanis a fej-nyaki daganattal küzdő betegek érdekében kezdett bele eredetileg a kutatásba, beleértve a torokban és a nyelven kialakuló tumorokat. "A sugárkezelés károsíthatja a nyálmirigyeket, ami különböző szövődményekhez vezethet. Előfordulhat, hogy a páciensek számára nehézséget okoz így az evés, az nyelés vagy a beszéd, ami erősen negatív kihatással lehet az életminőségükre" - hangsúlyozta Vogel. Az új mirigyek ismerete már csak azért is fontos tehát, hiszen ezek is éppúgy sérülhetnek a radioterápia során, ami szintén magában hordozza az említett komplikációk kockázatát.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A két kutató a Groningeni Egyetemi Orvosi Központ (UMCG) szakembereivel karöltve 723 olyan páciens adatait elemezte ki, akik sugárkezelésen estek át. Az így kapott eredmények szerint minél több besugárzás érte az újonnan felfedezett mirigyek területét, annál nagyobb valószínűséggel és annál súlyosabb formában jelentkeztek szövődmények az érintetteknél. Magyarán a felfedezés nemcsak meglepő, hanem kifejezetten hasznos is. "A legtöbb esetben technikailag megoldható, hogy a nyálmirigyrendszer újonnan felfedezett területét megóvjuk a besugárzástól, ahogy igyekszünk ezt elérni a korábban ismert mirigyek kapcsán is. A következő lépés, hogy kitaláljuk, hogyan tudnánk a leginkább megóvni az új mirigyeket, illetve mely pácienseknél szükséges ez elsősorban. Ha sikerrel járunk, úgy a betegek kevesebb mellékhatást tapasztalnak majd, ami összességében előnyös lesz az életminőségükre nézve" - mutatott rá Vogel.
A felfedezést bemutató tanulmány a Radiotherapy & Oncology című tudományos folyóiratban jelent.
Legjobban: