Ezért van ennyi magyar Nobel-díjas?

Egy rendhagyó kutatás eredményei szerint azokban az országokban, ahol a lakosság gyakrabban iszik tejet, több a Nobel-díjas.

A legújabb számában megjelent kutatás során a 2007-es adatok elemzésével vizsgálták 22 ország tejfogyasztását. Kiderült, hogy Svédországban a legmagasabb a tejfogyasztás aránya (évente fejenként 340 kilogramm), és itt a legmagasabb a Nobel-díjasok aránya is (10 millió főre 33 Nobel díjas jut). A második helyen Svájc áll, ahol évente fejenként 300 kilogramm tejet fogyasztanak, és 10 millió főre 32 Nobel-díjas jut. A tej- és tejtermékfogyasztás listáján Kína áll az utolsó helyen (évente fejenként 25 kilogramm), és itt a legalacsonyabb a Nobel-díjasok aránya is.

A szerzők szerint az eredmények alapján az is feltételezhető, hogy miután egy ország tejfogyasztása eléri a fejenként körülbelül 350 kilogramm mennyiséget évente, a Nobel-díjasok aránya már nem emelkedik tovább. Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy bár valóban kimutattak kapcsolatot az országok tejfogyasztása és Nobel-díjasainak létszáma között, ez még nem bizonyít ok-okozati összefüggést. A nagyobb mennyiségű tej fogyasztása egy adott ország fejlettebb közoktatási rendszerét is jelezheti, de mivel a tej D-vitaminban gazdag, az is elképzelhető, hogy javítja az agy teljesítményét.

A kutatás előzményét egy a New England Journal of Medicine szaklapban tavaly megjelent kutatás jelenti, amely összefüggést mutatott ki az egyes országok csokoládéfogyasztása és Nobel-díjasaik száma között. E tanulmány szerzői azt állították, hogy a csokoládé flavonoid tartalma fokozhatja az agy teljesítményét.

Az új kutatás készítői, a Gloucesteri Királyi Kórház munkatársai Dr. Sarah Linthwaite vezetésével azt a következtetést vonták le az eredményekből, hogy a Nobel-díj esélyének növelése érdekében a csokoládé mellett valószínűleg a tejfogyasztást is érdemes növelni. E kettőt pedig legjobban forró csokoládé formájában lehet egyesíteni.

A magyarok és a tej

Magyarországon 2010-ben egy ember átlagosan 67,5 liter tejet fogyasztott . Ez napi 1,8 deciliternek felel meg, ami valamivel magasabb ugyan az Unió átlagánál, de kevesebb mint a fele a szakértők által javasolt, napi félliteres mennyiségnek.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

magnézium szedése
Magnézium: mikor vegyük be, hogy nyugodtan aludjunk tőle? Szakértő elárulta a titkot
magyar egészségügy
Hegedűs Zsolt elárulta az első reformot – Nagy változások lesznek az egészségügyben
Szellemszéklet: mit jelent pontosan? – Ezt üzeni vele a szervezet
Itt látszik a laborleleteden, ha már károsodott a veséd
fogyás
Diétaelmélet: mikor és mitől indul be a fogyás?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +15 °C
Minimum: +5 °C

A délnyugati határ mentén napközben vékonyodik, és déli irányba levonul a felhőzet. Máshol többnyire napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel, de a gomolyok időszakosan jobban összeállhatnak. Kisebb eső, zápor főképp a délnyugati határ mentén előfordulhat, másutt kicsi a csapadék esélye. Erős, estétől néhol akár viharos lökések is kísérhetik az északkeleti szelet.A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 18 fok között várható. Késő estére 6 és 13 fok közé csökken a hőmérséklet. Gyenge fronthatás érvényesül, ami elsősorban a hidegfrontra érzékenyeket viselheti meg.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Pattanásra fogkrém: hasznos vagy árt? – Itt a nagy bőrápolási kvíz! A bőrápolással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, amelyek akár árthatnak is a bőrünknek. Mutatjuk, mi ezekből az igazság.
kvíz
Kvíz: az UV-sugárzás a felhőkön is áthatol. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! A napsugárzás egyszerre nélkülözhetetlen és veszélyes: szükségünk van rá a D-vitamin-termeléshez, ugyanakkor komoly egészségügyi kockázatokat is hordozhat. Kvízünkből megtudhatod azt is, milyen tévhitek élnek vele kapcsolatban az emberek fejében.