Ahogy a vadászó-gyűjtögető életmódról az emberek elkezdtek átállni a mezőgazdálkodására, a nagyobb populációk miatt a szexuális úton terjedő betegségek terjedéséhez is tér nyílt. Ez megmagyarázhatja az olyan társadalmi normák felé való elmozdulást, amelyek az egy szexuális partnernek kedveztek a többel vagy a sokkal szemben.
A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmány ismertette azokat a számítógépes modellezési technikákat, amelyekkel szimulálni tudták a különböző társadalmi párzási viselkedések evolúcióját az emberi populációkban a demográfiai adatok és a betegség átviteli tényezők alapján.
„Ez a kutatás azt mutatja, hogy a természeti rendszerek eseményei, például a fertőző betegségek megjelenése, erősen befolyásolhatják a közösségi normákat, különösen a csoport-orientált ítéleteket. A tanulmányunk bemutatja, hogy milyen matematikai modellekkel lehet nem csak megjósolni a jövőt, hanem megérteni a múltat” – mondta Chris Bauch, az egyetem alkalmazott matematika professzora.
Bauch professzor és Richard McElreath, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója megállapította, hogy ha a populáció mérete megnőtt, a szexuális úton terjedő betegségek miatt csökkent a termékenységi ráta, ha a férfiaknak több partnerük volt. Ezért a párzási viselkedés úgy változott, hogy az előnyösebb legyen a csoportnak, azaz a monogámia került előtérbe.
A mezőgazdasági termelés köré szerveződő társadalmakban a népesség mérete megnőtt, s a kutatás szerint a szexuális úton terjedő betegségek előfordulása fokozott a poligámia mellett, ha a kapcsolati hálózatok átfedik egymást. A modern gyógyszerek hiányában a szifilisz, a tripper miatti meddőség valószínűleg magas volt. Ez tette előnyösebbé a monogámiát, illetve azoknak a férfiaknak a megbüntetését, akik nem követték az egynejűséget. Azok a csoportok, amelyek a monogámiát társadalmi normává tették felülmúlhatták azokat, amelyeknél ez a stratégiai lépés hiányozott.
„A társadalmi normáink nem teljes elszigeteltségben alakultak ki attól, ami a természeti környezetben történik. Épp ellenkezőleg, nem tudjuk megérteni a társadalmi normákat a természeti környezet nélkül, amely hatást gyakorolt rájuk. A társadalmi normáink formálták a természeti környezetet, miközben a környezet hatott a társadalmi szabályainkra, ahogy ezt egyre inkább felismerjük” – fejtette ki Bauch professzor.
A kutatók megjegyzik, hogy a szexuális úton terjedő betegségek a sok tényező közül – beleértve a női választást, a kórokozók okozta a stresszt és a technológiai hatásokat –, az egyiket jelenthetik, amelyek az emberi viselkedést többnejűségtől a monogámia felé terelte.
Forrás: phys.org
