A kutatók szibériai hörcsögöket tették ki nyolc héten keresztül enyhe éjszakai fénynek, melynek eredménye az agy hippokampusznak nevezett területén mutatkozott meg. Az így fénykezelt egerek a depresszió jeleit mutatták, összehasonlítva azokkal az egyedekkel, melyeknek nem zavarták meg a normál napi ciklusát.
Az Idegtudományi Társaság éves találkozóján San Diegóban bemutatott vizsgálatban Tracy Bedrosian és munkatársai kifejezetten gyenge (5 luxnak megfelelő) fényt alkalmaztak, mely egy sötét szobában működő televíziókészülék fényével egyenlő. Vagyis ilyen jellegű fényterheléssel akár a mindennapokban is találkozhatunk.
A vizsgálathoz felhasznált nőstény egerek petefészkét eltávolították, hogy a nemi hormonok ne befolyásolhassák a fényérzékenységet. Az egyedek fele napi 16 órás 150 lux erősségű fényt kapott, 8 órás teljes sötétség mellett (normál nappali-éjszakai ciklus), míg a másik csoportot a 16 órás 150 luxot követően 5 luxos enyhe fénnyel terhelték.
Ezután az egyedek depressziós hajlamait tesztelték. Korábbi kísérletekből ismert, hogy a depressziós rágcsálók kevesebb vizet fogyasztanak. A napi ciklusban megzavart hörcsögöknél egyértelműen tapasztalható volt a jelenség.
A kutatók végezetül megvizsgálták az állatok hippokampuszát. Megállapították, hogy az itt lévő idegtüskék sűrűségét csökkentette az éjszakai fényterhelés. A tüskék a többi idegsejttel való kapcsolatok kialakítására szolgálnak. Ismert, hogy az agyban a hippokampusz területe befolyásolja a viselkedést, és szerepet játszik a depresszió előidézésében. A depressziós tünetek megjelenéséért valószínűleg az itt termelődő melatonin alacsonyabb szintje lehet felelős. Ugyanakkor a stresszhormonnak tartott kortizol eltérésében a két csoport között nem volt különbség.
A kutatók a következő lépében a melatonin lehetséges szerepét tárnák fel.
Forrás: Medipress hírszolgálat
Animáció: HáziPatika.com
