A szkvalamin nevű anyagot már kipróbálták daganatellenes szempontból, illetve súlyos szembetegségekben, emiatt már ismert az alkalmazás biztonságossága. Így viszonylag gyorsan eredményeket lehet elérni, hogy alkalmazható-e olyan vírusfertőzésekben, mint a sárgaláz, vagy a hepatitisz B, C, és D. Mind a laboratóriumi kutatások, mind az állatkísérletek alátámasztották, hogy a szer széleskörű vírusgátló hatással rendelkezik - olyan betegségekben is, melyek ellen ma még nem létezik hatásos kezelőmódszer.
Dr. Michael Zasloff és munkatársai a szert igen ígéretesnek tartják, és akár arra a régóta vizsgált rejtélyre is megtalálták a választ, hogy a nagyon primitív immunrendszerrel rendelkező cápák miként képesek védekezni a tengeri élőlényekben található vírusokkal szemben. A szer forradalmasíthatja a gyógyászatot, ugyanis míg számos antibakteriális gyógyszer létezik, a vírusok ellen csak kevés anyag bizonyult hatásosnak.
A szkvalamint 1993-ban fedezték fel, amikor a genetikusok a cápák immunrendszerét vizsgálták, mely nem magyarázta meg az állatok erős ellenállókészségét. Amint kísérletezni kezdtek a szerrel, felfedezték azon előnyös tulajdonságait, mely számos betegség gyógyításában új irányhoz vezetett. Zasloff és munkatársai leírták, hogy a szkvalamin gátolja az ereződést, ami hozzájárulhat a daganatok kezeléséhez, illetve a sárgafolt-degeneráció és a cukorbetegségben tapasztalt ideghártya-sorvadás gyógyításához - a klinikai kísérletek hamarosan meg is kezdődtek. 1995 óta az anyagot mesterségesen állítják elő, így nem tartalmaz cápaszövet-maradványt.
Az évek során a kutatók felfedezték, hogy a szkvalamin egy koleszterinszerű, pozitív töltéssel rendelkező molekula. Belépvén a sejtbe, a negatív töltésű felületekről leszorítja a többi pozitív töltésű anyagot - a vírusok szaporodásuk során sok ilyen vegyületet alkalmaznak. A folyamat a vírus szaporodási képtelenségét, és pusztulását vonja maga után. A hatás akár órákon belül bekövetkezhet. Szövettenyésztési körülmények között a szer gátolta, hogy ez emberi érből származó sejtek dengue-vírussal, a májsejtek hepatitisz B és D vírussal fertőződjenek. Állatkísérletes modellben a kezelés gátolta sárgaláz, a ló-agyvelőgyulladás vírusát, valamint a citomegalovírust, és néhány esetben az állatok teljesen meg is gyógyultak.
Mindazonáltal maximális hatáshoz szükséges az optimális dózis megállapításához még sok további vizsgálatot el kell végezni.
