A vitiligo olyan autoimmun bőrbetegség, mely során a pigmentvesztés fehér foltok kialakulását eredményezi, a melanóma pedig a bőrrák legveszélyesebb típusa.
A Nature Genetics online kiadásában megjelent kutatásban 3000 vitiligóban szenvedő, európai származású embert vizsgáltak, és 13 új gént mutattak ki, amelyek hajlamosítanak a betegségre. A vitiligós betegek közül 27 százaléknak volt kék/szürke szeme, 43 százaléknak barna szeme, és 30 százaléknak zöld szeme, ami jelentősen eltér a szemszínek megszokott eloszlásától (52 százalék kék/szürke, 22 százalék zöld, 27 százalék barna).
A kutatást vezető Richard Spritz hozzátette, hogy bár a kutatás elsődlegesen a vitiligóra összpontosított, a melanómával kapcsolatban is le lehet vonni következtetéseket. "Bizonyos tekintetben genetikailag a vitiligo és a melanóma tökéletes ellentétei egymásnak. Néhány genetikai variáció, amelyek egyeseket hajlamosabbá tesznek a vitiligóra, a melanómára kevésbé fogékonnyá tesznek, és fordítva" - magyarázza Spritz. "A vitiligo egy olyan autoimmun betegség, mely során az immunrendszer a normális pigment sejteket támadja meg. Úgy véljük, hogy a vitiligo egy normális folyamat túlműködését képviseli, amivel az immunrendszer megkeresi és elpusztítja a korai daganatos melanómasejteket."
A vitiligóban szenvedő betegek számos más autoimmun rendellenesség, például a pajzsmirigy-betegség, az 1-es típusú diabétesz, a reumatoid arthritisz és a lupus megnövekedett kockázatának is ki vannak téve. A vitiligós betegek rokonaiban is magasabb e betegségek valószínűsége, még akkor is, ha nem szenvednek vitiligóban.
Spritz szerint ez azt jelenti, hogy bizonyára vannak olyan gének, amelyek általánosságban ezen autoimmun betegségek felé taszítanak, de más gének és a környezeti tényezők határozzák meg, melyik autoimmun betegség alakul ki, és mikor. Miközben tehát a kutatók egyre többet megtudnak a vitiligo genetikájáról, egyre jobban megismerik a többi autoimmun betegségét is.
