Koponyánk hátsó, alsó felét a nyakszirtcsont alkotja, amelynek középső részén egy dudor található. Ide csatlakoznak a nyak egyes izmai és inai. Ez a nyúlvány tehát lényegében az úgynevezett enthesisek csoportjába tartozik (így nevezzük azokat a területeket, ahol egy ín vagy szalag a csonthoz tapad). Ezeken a helyeken könnyen kialakulhatnak tüskeszerű csontkinövések, jellemzően mechanikai stressz, például az izmok feszülése nyomán.
Az ausztrál kutatók összesen 1200 felnőtt röntgenfelvételét vetették elemzés alá, aminek során úgy találták, hogy a 18-30 éves korosztály 41 százalékánál fejlődött ki csontnyúlvány a nyakszirtcsonti dudoron. Ez 8 százalékkal több, mint az összesített átlag, magyarul mondva a fiataloknál gyakrabban jelentkezett az elváltozás. Egyes dudorok csupán 10 milliméteres hosszúságot értek el, ezáltal alig voltak észrevehetőek, de akadtak 30 milliméteres hosszúságúak is.
A modern technika eredménye
"Immár két évtizede dolgozom orvosként, de csupán az utóbbi tíz évben vettem észre, hogy a pácienseknél egyre gyakrabban látható ilyesfajta kinövés" - fogalmazott rá dr. David Shahar, a The Sunshine Coast Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók elmélete szerint a jelenség azóta kezdett elterjedni, hogy beköszöntött a világban a kézben tartott digitális eszközök korszaka, illetve ezzel együtt az a helytelen, görnyedt testtartás, amelyet e kütyük használata során a többség hajlamos felvenni.
A hipotézist alátámasztani látszik, hogy míg ilyen jellegű csontelváltozások rendszerint a kor előrehaladtával jelentkeznek, addig a nyakszirtcsonti dudorok kinövéseit a fiatal életkorral, a nemmel és a fej pozíciójának előrenyúlásával hozták összefüggésbe. Férfiaknál ugyanis ötször gyakrabban látható a jelenség, ami egyrészt igazodik ahhoz a korábbi felfedezéshez, miszerint férfiaknál általában véve jellemzőbb a tüskés dudor, másrészt megmagyarázható azzal, hogy a fejük és nyakuk átlagos tömege nagyobb, illetve nyakizmaik erősebbek, mint a nők esetében. Emellett az átlagos fejelőrenyúlás értéke 26 milliméter volt a mostani tanulmányban, ami szignifikánsan több, mint egy 1996-os felmérés átlaga.
"Belátjuk, hogy egyéb tényezők, például a genetikai hajlam vagy gyulladások is kihatással lehetnek a kinövések fejlődésére, ugyanakkor úgy véljük, hogy a modern technológia, a kézben tartott eszközök használata tehető elsődlegesen felelőssé ezekért az adaptív elváltozásokért" - írták a szerzők a tanulmányban. Érdemes hozzátenni, hogy önmagában a kinövések nem feltétlenül károsak, viszont egy nagyobb probléma jelei lehetnek. Annak nyomán ugyanis, ahogy testünk igyekszik kompenzálni a helytelen testtartást, extra stressz alá kerülhetnek bizonyos ízületek és izmok, ami fokozza a sérülések kockázatát.
"Habár a tabletek forradalma mára teljesnek tekinthető, illetve használatuk teljes mértékben beépült a mindennapi tevékenységeink közé, mindazonáltal fontos emlékezni arra, hogy ezek az eszközök csupán egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Előfordulhat tehát, hogy a hatásukra kialakuló tüneti rendellenességek csupán manapság bukkannak a felszínre" - figyelmeztettek a kutatók.
A tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.
Forrás: sciencealert.com
