A vírusok mikroszkópos méretű paraziták. Bejuttatják génjeiket áldozataik sejtjeibe, azt újraprogramozzák, ezáltal rábírják, hogy saját fehérjéik helyett új vírusokat hozzanak létre. Szerencsére, az esetek többségében az áldozatok nem maradnak észrevétlenek. Az idegen genetikai anyag felismeréséről a sejtek saját érzékelő rendszere gondoskodik, melynek egyik tagja a RIG-I. Amikor a RIG-I vírus eredetű génekkel találkozik, a szervezet interferont kezd termelni. Az interferon bekapcsolja az immunrendszer gyilkos sejtjeit, melyek megsemmisítik a fertőzött sejteket. Azonban ez csak az igazság egyik része.
"Eredményeink szerint a RIG-I kiemeltebb szerepet játszik a vírusok elleni védekezésben, mint azt korábban gondoltuk" - magyarázza Dr. Jürgen Ruland, a Müncheni Egyetem munkatársa. A vírusfertőzést (influenza, vagy egyéb) gyakran kíséri magas láz. Ez a tünet nem magyarázható kizárólag az interferon-hatással. "Munkacsoportunk elsőként mutatta ki, hogy a RIG-I vírusinfekció esetén szintén megdobja a centrális citokinek termelését" - magyarázza Dr. Hendrik Poeck.
Ezek között szerepel a napjainkban legfontosabbnak tartott citokin, az interleukin 1. Régóta ismert, hogy a citokinek elősegítik a láz kialakulását. Amikor a RIG-I kapcsolatba lép a vírusgénekkel, két dolog történik. Egyrészt biztosítja, hogy az immunrendszer egyes elemei tömegesen az inaktív interleukin 1-et, a pro-interleukint kezdjék termelni. Ugyanakkor aktivál egy enzimet, ami a pro-interleukin átalakítását végzi interleukin 1-gyé.
Veit Hornung professzor, a Bonni Egyetemi Klinika munkatársa szerint ez az interleukin 1 a felelős a vírusfertőzés tipikus tüneteiért, mint a láz és a reszketés. Azonban az interleukin negatív következményekkel is járhat. Gunther Hartmann professzor szerint a túl magas mennyiségű citokin extrém lázat okoz a vírusfertőzés során. A kezelésnek meg kell előzni ezt a "citokin-vihart", hogy csillapítsák a betegség lefolyását.
Forrás: Medipress hírszolgálat
