Az északon, magas földrajzi szélességen élő emberek a szemgolyója és az agya megnagyobbodott annak érdekében, hogy könnyebben meg tudjanak birkózni a hosszú, sötét téli időszakkal, és a szürke, felhős nappalokkal, állítják oxfordi tudósok.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint azonban a nagyobb agytérfogat nem jelent azt, hogy az északi emberek emiatt intelligensebbek lennének. A megnagyobbodást elsősorban az okozza, hogy a látásért felelős agyi terület erőteljesen megnövekedett, közölték a kutatók a Royal Society's Biology Letters című folyóiratban.
A tudósok összesen 55, oxfordi és cambridge-i múzeumokból származó emberi csontváz szemgödrét és koponyatérfogatát mérték meg, a csontok 12 külön populációból, és a világ legkülönbözőbb tájairól származtak. Azt vizsgálták, hogy létezik-e, bármiféle összefüggés az agy és a szemgödör mérete, valamint a földrajzi szélesség között. "A vizsgálatok során egyértelmű és pozitív összefüggést fedeztünk fel a koponya és a szemgödör mérete, illetve a földrajzi szélesség között" - nyilatkozta Eiluned Pearce, a kutatás vezetője a BBC Newsnak.
A legnagyobb méretű koponyák Skandináviából, míg a legkisebb térfogatú koponyák Mikronéziából származtak. "Mind a Föld felszínét érő fény mennyisége, mind a téli nappalok hossza csökken, ahogy távolodunk északi, vagy déli irányba az Egyenlítőtől" - mondta Pearce.
A tanulmányból kiderült, hogy az emberek evolúciós folyamata nagyban hasonlít az éjszakai állatokéra, ugyanis a bagolynak, illetve a hajnali szürkületben elsőként éneklő madaraknak is megnagyobbodott a szemük, hogy jobban lássanak a sötétben.
