"A tanulmányunkkal egy olyan összefüggést próbálunk tisztázni, amit már eddig is sejtettünk, de nehéz volt bizonyítani" - mondja Paul Leigh, a tanulmány szerzője, aki az UC Davis professzora. "Az elhízás és az alacsony jövedelem között szoros összefüggés van."
Közegészségüggyel foglalkozó tudósok számos lehetséges okot találtak arra, amiért az alacsony keresetűek körében nagyobb mértékű az elhízás tendenciája. Egyik oka az lehet, hogy a szegényebb emberek általában rossz közbiztonságú részeken laknak, ahol nincsenek parkok, és kevés a megfizethető sportolási lehetőség. Az egészséges, alacsony kalóriatartalmú ételek rendszerint drágábbak, és beszerezni is nehezebb ezeket a szegényebb környékeken.
A kaliforniai "Obesity Prevention Plan" (elhízást megelőző terv) például, rámutat, hogy sok alacsony jövedelmű család sokkal nehezebben tud egészséges élelmiszereket beszerezni, gyakran sokat kellene utazniuk, hogy ezeket olcsóbban tudják megvásárolni.
"Az eredményeket nézve úgy gondoljuk, hogy a minimumbérek emelése lenne az egyik megoldás az 'elhízási járvány' megállítására. Így a vásárlóerőt növelve egyre többen engedhetnék meg maguknak, hogy egészségesebben éljenek" - magyarázza Leigh.
A Journal of Occupational and Environmental Medicine folyóirat májusi számában megjelent tanulmányban, egy olyan statisztikában használatos módszert alkalmaztak, amit egyébként közgazdászok és szociológusok is használnak annak megállapítására, hogy két dolog (például iskolázottság és jövedelem) között ok-okozati kapcsolat van vagy sem.
"E módszer segítségével értékelni tudtuk azt a független tényezőt, ami nem függ az elhízottságtól, ez a minimum bér" - mondta Leigh, aki egészség- és munkaügyi közgazdász-szakértő. "Az infláció következtében a minimálbérek stagnáltak, vagy csökkentek az elmúlt három évtizedben, így sok munkabérből élő a szegénységi küszöb közelébe süllyedt. Ugyanebben a három évtizedben figyelhető meg a túlsúlyos emberek számának megugrása."
Reprezentatív mintavétellel választották ki a vizsgált személyeket, és olyan adatokat gyűjtöttek róluk, mint magasság, testsúly, és ezek alapján kiszámított a testtömeg-index (BMI), valamint demográfiai és jövedelmi adatok. A kutatók az 2003-as, 2005-ös és 2007-es évekre vonatkozóan 6312 teljes munkaidőben dolgozó embert vizsgáltak az Amerikai Egyesült Államok több mint 40 államából. A résztvevők 20 és 65 év közötti családfők. Az erre a 3 évre vonatkozó államilag meghatározott minimum béreket a Munkaügyi Minisztériumtól kapták meg.
Az eredmények azt mutatták, hogy a legalacsonyabb jövedelműek nagyobb valószínűséggel voltak az elhízott kategóriában, testtömeg-indexük pedig 30 vagy efeletti volt. Kiderült, hogy az Egyesült Államok déli államaiban, ahol az állam által meghatározott minimálbérek a legalacsonyabbak, több a túlsúlyos, mint más régiókban. Leigh azonban megjegyezte, hogy a tanulmány gyengéje a minta összetétele lehet. Azoknak, akik magukat családfőként azonosították 85 százaléka férfi volt, és 90%-a európai származású.
"Tovább kell vizsgálni a jövedelem és az elhízottság közötti összefüggést, mégpedig úgy, hogy a mintában több afroamerikai, ázsiai és nő szerepeljen" – mondja Leigh. "Az elhízottság egy összetett probléma, aminek sok oka lehet. Minél több okára találunk rá, annál eredményesebben küzdhetünk ellene."
Forrás: Medipress hírszolgálat
