A kutatók 41 egyetemi hallgatót kértek fel a vizsgálatban való részvételre, melynek során a Dalhousie-i Egyetem kísérletes pszichológia tanszékén különböző képeket vetítettek a diákok elé. A cél az érzelmek elrejtése volt, ám ezt valójában senkinek sem sikerült teljes mértékben megvalósítani. Leanne ten Brinke, kísérletes pszichológia hallgató elmondta, hogy eredményeik alapján az arc vizsgálata hatalmas lehetőség a rejtegetett vagy hamis érzelmek megfejtéséhez, mivel a többi nonverbális kommunikációs eszközhöz képest a mimika viszonylag nehezebben befolyásolható. Egyelőre azonban még képzett szakemberek számára is nehéz megállapítani a valós érzelmeket, ha valaki el akarja azokat rejteni.
Az apró arckifejezések a másodperc huszonötöd részétől ötöd részéig tartanak. A Psychological Science-ben közzétett cikkben a kutatók 35 nő és 6 férfi arcát vizsgálták képnézegetés közben. Egyes képek célja bizonyos meghatározott érzelmek kiváltása volt, így a hallgatóknak mutattak játszadozó kisgyermekeket (boldogság) és levágott kezet (undor) is. Más képek (például egy teherautó fényképe) semleges érzelmeket közvetítettek. Az arckifejezésekről készült videofelvételek elemzése kimutatta, hogy a nem szándékosan megjelenő arckifejezés rendszerint nem is olyan rövid ideig, csaknem egy másodpercig tart, és hogy általában az arc felső vagy alsó részén látható.
A Pennsylvaniai Egyetem pszichiáter professzora, Dr. Daniel Langleben elmondta, hogy a számítógépek jobb munkát végeznek az arcok elemzésekor, mint az emberek, mivel nem veszik figyelembe az arc színét, vagy azt, hogy éppen kire emlékezteti az elemzőt az illető. Ten Brinke tervei szerint a következő lépés a gyakorlati élet szempontjából is fontos szituációk elemzése lesz. Szintén kanadai kutatás derítette ki ugyanis, hogy 60 eltűnt rokonáért videofelvételen könyörgő hozzátartozó csaknem fele valójában megölte a "hiányzó" rokont.
Forrás:
Medipress hírszolgálat
