A Notre Dame Egyetem Gabriel Radvansky professzor vezetésével készült, a Quarterly Journal of Experimental Psychology szaklapban közzétett tanulmánya szerint ezeket az emlékezetkieséseket az ajtókon való áthaladás okozza.
"Ha be- vagy kilépünk egy ajtón, ez egyfajta 'eseményhatárként' szolgál az agyunkban, amely elválasztja a cselekvés epizódjait, és eltárolja azokat" - magyarázza Radvansky. "A másik szobában hozott döntés vagy tevékenység felidézése azért nehéz, mert már iktatva lett egy "rekeszbe"."
A kutatás három valós és virtuális kísérletből állt, melyek során főiskolai hallgatók végeztek memóriafeladatokat, miközben áthaladtak egy szobán illetve kiléptek egy ajtón. Az elsőben az alanyok virtuális környezetben egyik szobából a másikba léptek át, és egy tárgyat választottak egy asztalról, amelyet kicseréltek egy másik tárggyal egy másik asztalon. Ugyanezt úgy is elvégezték, hogy egyszerűen keresztülmentek egy szobán, de nem haladtak át ajtón.
Az eredmények alapján Radvansky kimutatta, hogy az alanyok többet felejtettek, miután áthaladtak egy ajtón, mint amikor ugyanezt a távolságot egy nyílt szobán keresztül tették meg, ami arra utal, hogy az ajtó az események közötti határvonalként szolgál, ami csökkenti a személy arra irányuló képességét, hogy felidézze a másik szobában hozott döntéseket illetve ott végzett cselekvéseket. A valós környezetben végzett kísérlet is ugyanezt az eredményt hozta. A harmadik, végső kísérletben az alanyok több ajtón is áthaladtak, amelyek visszavezettek ugyanabba a szobába, ahonnan indultak. Ez esetben sem javult a memóriájuk, ami arra utal, hogy az ajtón való átlépés arra szolgál az agyunknak, hogy így iktassa az információkat.
