A Birminghami Egyetem és a francia Montpellier-i Agro Intézet kutatói friss tanulmányukban arra voltak kíváncsiak, hogy valóban alkalmas lehet-e az emberi vizelet a talaj megfelelő táplálására, illetve ezt milyen technológiai megoldásokkal lehetne biztosítani. Az emberi vizelet műtrágyaként való felhasználását az elmúlt években került egyre inkább az előtérbe egyrészt a mezőgazdasági fenntarthatóság, másrészt a szennyvízszennyezés, az energiafogyasztás és a szintetikus műtrágyától való függőség csökkentése érdekében. Mindenekelőtt fontos volt azonban tisztázni, hogy a vizelet hogyan befolyásolhatja a talaj funkcióit és baktériumközösségét.
Ebből a célból a kutatók egy spenóttal beültetett területet két különböző forrásból elkülönített és tárolt emberi vizelettel kezeltek, és összehasonlították a műtrágyázázott, valamint a trágyázás nélküli, egyszerű öntözéses módszerrel kezelt növénykultúrával. A spenótot viszonylag magas nitrogénigénye miatt választották a kísérlet alanyaként.
A tanulmány során bebizonyosodott, hogy a talaj baktériumközösségei ugyanolyan hatékonyan ellenállnak a vizelettrágyázásnak, mint a hagyományos műtrágyázásnak. Összességében kiderült, hogy a tárolt vizelet biztonságosan alkalmazható a növények termesztésében anélkül, hogy negatívan befolyásolná a talaj mikrobiomját, viszont további kutatásokat folytatnak a pontos technológiai feltételek meghatározásához.
