A rácssejteket korábban Edvard és May-Britt Moser írta le rágcsálókban, a norvég tudósok 2014-ben Nobel-díjat kaptak eredményeikért. "A rácssejtek működése mentális térképünk alapja, mert hozzájárul egy olyan, agyunkban élő virtuális koordinátarendszer kialakulásához, amelyben elmozdulásunk pontosan leképeződik" - olvasható a közleményben. A Moser házaspár kutatásának egyik legfontosabb eredménye volt, hogy kimutatták, e koordinátarendszer léptéke független attól, hogy mekkora a környezet, amelyben az állat van.
A kutatókat azonban sokáig izgatta, hogy vajon ennyire statikusan működnek-e a rácssejtek az emberben is. A mostani tanulmány során (amelynek ismertetése az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS legfrissebb számában jelent meg) a kísérlet résztvevői tabletek segítségével különböző méretű virtuális környezetekben tájékozódtak, amelyek között volt kis hátsó udvar, de olyan nagy tér is, mint a Louvre egyik belső udvara. "Ehhez hasonló kísérletekben a rágcsálók rácssejtjei nem változtatják tüzelési mintázatukat, a mi kutatásunk azonban azt mutatta, hogy embereknél a rácssejtek aktivitása igenis összefügg a környezet méretével" - írták a kutatók, hozzátéve, hogy ez a fontos különbség az emberi kognitív rendszer sokkal komplexebb természetéből következik. Az emberi agy tehát a mentális térkép kialakításakor figyelembe veszi a környezet sajátosságait is.
"Vizsgálatunk rávilágít arra is, hogy bár a rágcsálókkal végzett kutatások fontosak az agykutatás szempontjából, ezeket az eredményeket nem mindig lehet egyszerűen kiterjeszteni és általánosítani az emberre" - szögezte le Nádasdy Zoltán, az ELTE PPK egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója és Török Ágoston, az ELTE PPK oktatója.
A kutatók a jövőben a virtuális valóság alkalmazásával folytatják a kísérleteket. Ez lehetőséget teremt a környezet olyan fokú manipulációjára, amelyet valós viszonyok között nem lehetne megvalósítani. A szakemberek azt remélik, hogy az új technológia kombinációival végre bepillantást nyerhetnek az Alzheimer-kór korai felismerésében és kezelésében egyaránt kulcsszerepet játszó agyi terület működésébe.
Forrás: MTI, ELTE
