Az agyhártyagyulladásra hajlamosító géneket azonosított egy nemzetközi kutatócsoport. Az új gének ismeretében akár hatékonyabb védőoltásokat is kifejleszthetnek.
A meningitisz az agyburkok, azaz az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedése. A fertőzést vírusok és baktériumok okozzák, ám míg az előbbiek általában ártalmatlan, rövid lefolyású betegséget idéznek elő, utóbbiak sokkal súlyosabb lefolyású, az esetek 14 százalékában halállal végződő folyamat okozói.
A tudósok már korábban is feltételezték, hogy egyes emberek génmintázatuk okán könnyebben betegednek meg, mint mások, ám mivel a kutatást kisszámú betegcsoport bevonásával végezték, nem sikerült egyértelműen bizonyítani az összefüggéseket.
Az adott gének a H-faktornak nevezett fehérje, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb proteinek kódolásáért felelősek. Amennyiben e gének sérülnek, a meningitiszt kiváltó kórokozó rákapcsolódik a proteinekre, s ezáltal meggátolja, hogy az immunrendszer felismerje a baktériumot, s harcba szálljon vele.
Mint Michael Levin, az Imperial College London professzora, a tanulmány szerzője rámutatott, a felfedezés révén a meningitisz B ellen fejleszthető ki oltóanyag, amely az agyhártyagyulladásos esetek többségét okozza Nagy-Britanniában. (Jelenleg már létezik hatékony oltóanyag a meningitisz C kórokozója ellen.)
"Úgy tűnik, hogy a H-faktorban megmutatkozó genetikai különbségek felelősek azért, hogy valakinek a szervezete fogékony-e a meningitiszre, vagy ellenálló a betegséggel szemben" - magyarázta Michael Levin, hozzátéve, hogy a kutatócsoport eredményei egyrészt az egész népesség számára hatékony oltóanyag előállítását teszik lehetővé, másrészt az agyhártyagyulladásban szenvedő betegek hatékonyabb kezelése várható tőle.
Videó: HáziPatika.com
