Azonban számos egyéb alcsoport létezik, például a Langereis vagy a Junior.
A csoportazonos vércsoportok viszonylag ritkán okoznak problémát, azonban Japánban például mintegy 50 ezer Junior-negatív egyén él, és esetükben felmerülhetnek vérátömlesztési szövődmények vagy anyai és magzati különbözőségből fakadó gondok. Mindazonáltal a Langereis- és a Junior-vércsoportok biológiai magyarázatát idáig rejtély övezte. A Nature Genetics februári számában Bryan Ballif és a Vermonti Egyetem munkatársai két olyan, a vörösvértesteken lévő fehérjéről számoltak be, mely ezen, alig ismert vércsoportok hátterében állhatnak.
Az ABCB6 és ABCG2 fehérjék megismerésével a vércsoportokat meghatározó molekulák száma 30-ról 32-re emelkedett, ami mintegy évtizede stagnáló tudományos területnek adott új irányt. Mindkét újonnan felfedezett fehérje kapcsolatba hozható a daganatellenes szerekkel szembeni rezisztenciával, emiatt még az is elképzelhető, hogy a fehérjék ismerete a rák kemoterápiás kezelését is befolyásolni fogja.
A kutatók nemzetközi együttműködés keretein belül egy tömegspektrométernek nevezett eszköz segítségével elemeztek vérből tisztított fehérjéket, és a két új fehérjét képesek voltak reakcióba hozni azokkal az antitestekkel, melyeket korábban japán kutatók írtak le Langereis-negatív, és Junior-negatív esetekben.
