Talán mindenki, aki életében fogyasztott alkoholt, megtapasztalhatta már, mennyivel nehezebb visszaemlékezni egy ittas éjszaka történéseire, mint egy józanéra. Nagyobb mennyiségű ital elfogyasztása után akár teljes órák kieshetnek anélkül, hogy abból egy pillanatot is fel tudnánk felidézni - az ilyen képszakadás okozta kellemetlenség számos filmnek és könyvnek adott már ihletet. Az Index cikke összefoglalta, hogy milyen folyamatok zajlanak le az agyunkban az alkohol hatására, és miért romolhat memóriánk már néhány korsó sörtől is.
Ezért rontja az alkohol a memóriát
Miután az alkohol a véráramba kerül és eljut az agyba, ott több folyamatot is beindít egyszerre. Hatással van többek között a hippokampuszra: ez a terület felelős például a térbeli tájékozódásért és a memóriáért is. Az alkohol tompítja az agysejtek közötti kommunikációt, emiatt az agy memóriaközpontja akadozva kezd működni. Közepes mértékű italozáskor még csak rövidebb szakaszok veszhetnek el, de nagyobb mennyiségű ital hatására már órákig teljesen leállhat az emlékképek generálása.
A képszakadást elkerülhetjük, ha kevesebb alkoholt fogyasztunk, de az is segíthet, ha ugyanazt a mennyiséget lassabban isszuk meg. Ha ugyanis lassú, kényelmes tempóban fogyasztjuk a sört vagy a bort, akkor ez nem okoz olyan kiugrást a véralkoholszintben , mintha gyorsan elfogyasztanánk egy-két felest. Ugyanebből az elvből működik az a népi megfigyelés is, hogy teli gyomorral kevésbé üt az alkohol, mert a vérben lévő alkohol szintje ilyenkor is lassabban emelkedik.
Számít továbbá az ALDH2 nevű enzim jelenléte és mennyisége a szervezetben, ez felelős ugyanis az alkohol lebontásáért. Mivel a nőknek átlagosan kevesebb termelődik ebből az enzimből, ők az alkoholt is kevésbé bírják. A Kelet-Ázsiában élők jelentős részének egy genetikai mutáció miatt az enzim két fajtájából az egyik hiányzik, ezért nekik már kis mennyiségű alkohol is kábulatot okoz.
