A válaszadók 62 százaléka nem volt elégedett azzal, ahogy a főnöke viselkedik vele, és csupán 12 százalék adta erre a kérdésre az "abszolút igen" választ. A kutatás szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, ami által a cég is sikeresebb lesz. Mindez pedig nemcsak a fizetésen, hanem igen jelentős részben a vezetőn is múlik: a munkahelyi stressz csökkentése elsősorban vezetői felelősség.
Hatalommánia, nem világos feladatok, kivételezés
Rendkívül kevés főnök bírja a kritikát, továbbá igen kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges főnöki erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok viszont az agresszív vezető, valamint az objektivitás hiánya és a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása egyaránt jellemző gyengeség. Emellett gyakran nem világosak a vezetői elvárások, miközben nehezen vállalható az a hangnem is, amelyet a beosztottaknak el kell viselniük.
A tipikus főnöki hibák közül a legtöbb voksot a hatalommánia kapta, de a válaszadók mintegy kétharmada megemlítette azt a helyzetet is, amikor a főnök ugyan nem ad ki világosan egy feladatot, mégis szóvá teszi, ha nem azt kapja, amire gondolt. Ugyancsak magas volt az aránya azoknak, akik úgy vélték, hogy a főnökük kivételez egyes munkatársakkal. A megkérdezettek több mint fele érezte azt, hogy főnöke megalázza, de fontos beosztotti észrevétel volt az is, hogy a vezető nem tanít, nem támogat, viszont agresszív és törtető.
Fordulhatunk-e főnökünkhöz probléma esetén?
A válaszadók 22 százaléka minden esetben, 32 százaléka pedig csak fajsúlyosabb probléma miatt tud főnökéhez fordulni segítségért. Ennél is rosszabbak az arányok, ha kritikáról van szó: a vezetők mindössze 18 százaléka fogadja meg rendszeresen beosztottja javaslatát, míg 27 százalékuk kifejezetten mérges lesz ilyen helyzetben. Ráadásul a felmérés minden harmadik résztvevőjét fenyegették már meg azért kirúgással, mert kritikát fogalmazott meg a feletteséről.
A főnök a stressz oka
A főnökök a munkahelyi stressz meglétében is jelentős szerepet játszanak: az alkalmazottak 16 százaléka állandóan, 34 százalék elég sokszor, 24 százalék néha stresszel a főnök miatt, és csak 26 százalék válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók 47 százaléka akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől.
Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek egynegyede állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, ha tehetné. Harmaduk aktívan keres is állást, 8 százalék pedig inkább elviseli a helyzetét, és mindössze 18 százalék érzi jól magát. Emellett a válaszadók 32 százaléka kifejezetten sokszor érzi úgy, hogy szívesen behúzna a főnökének.
A munkahelyi stressz 2014-ben mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a hiányzások és a fluktuáció aránya, ami folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz. Az uniós átlag szerint a negatív következmények 50-60 százaléka a munkahelyi stressz számlájára írható. Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak alig 18 százaléka rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, hiába lehetne ezzel a szervezeti stressz faktorok jelentős részét gyorsan és hatékonyan kezelni.
