A mindennapos szájápolás ellenére minden egészséges ember szájában megtalálható a jótékony baktériumok stabil ökoszisztémája. A legújabb kutatás szerint azonban a dohányosok szájában egy sokkal kaotikusabb, változatosabb ökoszisztéma van jelen. Ők sokkal sebezhetőbbek a kártékony baktériumok támadásával szemben. A dohányosok csoportja a szájbetegségek, például a fogínybetegségek magasabb előfordulásának vannak kitéve, ami nagy kihívást jelent a fogorvosoknak – állítja Purnima Kumar, az Ohiói Egyetem periodontológusa.
„A dohányosok szája kiűzi a jótékony baktériumokat, a kórokozókat pedig beinvitálja” – mondja Kumar. „Így az utóbbiak sokkal gyorsabban szaporodhatnak, mint egy dohányfüstmentes környezetben.”
A szakértő elmagyarázta, hogy már néhány órával születésünk után a baktériumok biofilmet kezdenek képezni a szájüregünkben. Szervezetünk megtanul együtt élni velük, mert az emberek többsége esetében az egészséges biofilm tartja távol a kórokozó baktériumokat. Kumar szerint a biofilm egy szépen ápolt gyephez hasonlít. Ha megváltozik a gyep dinamikája, például túl sok vizet, vagy túl kevés trágyát kap, a fű egy része kipusztul, és megjelennek a gyomok. A dohányosok esetében ezek a gyomnövények a betegségokozó baktériumok.
Az Infection and Immunity szakfolyóiratban megjelent kutatás során Kumar kutatócsoportja 15 egészséges nem dohányzó személy és 15 egészséges dohányos részvételével vizsgálta ezeknek a bakteriális ökoszisztémáknak az újranövekedését kipusztulása után. A szakértők a fogászati tisztítást követő első, második, negyedik és hetedik napon mintát vettek a szájüregi biofilmből.
Az eredmények azt mutatták, hogy a nemdohányzókban a baktériumközösségek hasonló faji egyensúlyban jelentek meg újra a szájüregben a tisztítás után. A betegségokozó baktériumok nagyrészt nem voltak jelen, és a mért alacsony citokinszint arra utalt, hogy a szervezet nem kezeli fenyegetésként az egészséges biofilmet.
Ezzel szemben a dohányosok szájüregében 24 órán belül kórokozók kezdenek megtelepedni. Esetükben sokkal hosszabb ideig tart a stabil mikrobiális kolónia kialakulása, és amikor végül kialakul, sok benne a kártékony baktérium. A dohányosokban a citokinszint is magasabb, ami azt jelzi, hogy szervezetük védekezni próbál a fertőzés ellen. Klinikailag ez az immunválasz abban nyilvánul meg, hogy fogínyük kipirosodik és megduzzad, fogínygyulladás alakul ki, ami a periodontitisszal járó visszafordíthatatlan csontvesztéshez vezethet.
A dohányosok esetében azonban a szervezet nem csak a kártékony baktériumok ellen küzd. A dohányosok fogínyéről vett mintákban található citokin típusok azt mutatták, szervezetük még a jótékony baktériumokat is fenyegetésnek tekinti.
