Nem biztos azonban, hogy az egyszerű kérdéseket és bonyolult szűrővizsgálatokat egyaránt tartalmazó teszt alkalmazható lesz a rutin klinikai gyakorlatban. Egyes pontok kivitelezése, mint például a kor, vagy a mentális állapot felmérése, nem ütközik nehézségekbe, ezeket már ma is rutinszerűen használják a klinikákon, mondta el Dr. Michael Palm belgyógyász adjunktus a Texasi Orvostudományi Egyetem A&M Egészségtudományi Központjától. Az olyan szűrővizsgálatok azonban, mint az MR, vagy a genetikai vizsgálat, nem rendelhető el minden idősödő beteg esetében. Palm nem vett részt a kutatásban, mely a Kaliforniai Egyetemen San Fransiscóban zajlott. Az eredmények a Neurology májusi számában olvashatók.
A kutatók 3375 átlagosan 76 éves résztvevőt (60% nő, 15% fekete) vontak be, egyiküknél sem állt fenn demencia (időskori elbutulás) a vizsgálat kezdetén. A következő rizikótényezőket mérték fel: idős kor, gyenge teljesítmény a kognitív teszteken, alacsony testtömegindex, a hajlamosító apolipoprotein E gén hordozása, rendellenes MR eredmény, nyaki verőerek falának megvastagodása, egyéb érrendszeri elváltozások, inggombolás vagy más feladat elvégzésének lelassulása és a teljes alkohol absztinencia. A következő hat évben az alacsony pontszámot elérők mindössze 4 százalékánál alakult ki demencia (Alzheimer-kór, vagy más típusú, például vaszkuláris eredetű demencia), míg a közepesen teljesítőknél ugyanez a szám 23 százalék volt, a legmagasabb pontszámot elérőknél már 56 százalék. Nem meglepő módon, leginkább az idős kor és a kognitív teszteken elért gyenge eredmény jelezték előre a demencia kialakulását.
Forrás: Medipress hírszolgálat
