Tévhitek, amelyekkel édesanyákat szédítenek

A babavárás – minden nehézségével együtt – az egyik legszebb állapot egy nő életében, az örömöket pedig csak tetézi a gyerek megszületése. Az édesanyákra ez alatt a néhány hónap alatt információk, tanácsok, tippek, jóslatok garmadája zúdul különböző forrásokból. Ezek legtöbbjének azonban jóval kevesebb az igazságtartalma, mint azt sokan hiszik. Szülész-nőgyógyásszal és neonatológussal beszélgettünk a leggyakrabban előforduló tévhitekről a várandóssággal, szoptatással és csecsemőgondozással kapcsolatban.

Tévhit: „Ha csúcsos a hasad, akkor biztosan fiad lesz.”

Sokan meg vannak győződve arról, hogy bizonyos jelekből olvasni lehet, kisfiú vagy kislány jön-e majd a világra. A hiedelmek úgy szólnak, hogy a csúcsos has, a sós ételek iránti sóvárgás vagy a reggeli rosszullétek kisfiúra utalnak, a kerek pocak, az édességek utáni vágyakozás vagy a reggeli rosszullétek hiánya viszont kislányra.

„A pocak kinézetét és méretét leginkább a magzat mérete és elhelyezkedése adja meg, harántfekvés esetén például az elhelyezkedésből adódóan oldalra szélesedik. Az, hogy milyen ételeket kíván a kismama, hétről hétre változhat, így ez sem tökéletes módszer a magzat nemének meghatározására” – szögezte le dr. Nagyházi Orsolya szülész-nőgyógyász. „A rosszullét alapvetően alkatfüggő állapot, de egyes esetekben a terhesség fenntartására, illetve vetélés megelőzésére alkalmazott kezelés mellékhatása, esetleg gasztroenterális fertőzéses megbetegedés tünete is lehet.”

Tévhit: „Ha gyakran ég a gyomrod a terhesség alatt, a babának sok haja lesz.”

A várandósok kétharmadát hosszabb-rövidebb ideig kínozza a terhesség során a gyomorégés, ami azonban a szülész nőgyógyász szerint nincs összefüggésben a baba külső adottságaival. „Okozhatja a gyomor-bél rendszer motilitásának, azaz mozgásképességének csökkenése, a gyomorban lévő nyomás fokozódása, ami a méh növekedése miatt következik be, esetleg az, hogy csökken a nyelőcső záróizmának tónusa. Terhesség alatt a különböző hormonok hatására fokozódik a gyomor sósavtermelése, csökken a táplálék felszívódása, ez is vezethet gyomorégéshez.”

A szakember szerint teljes mértékben nem szüntethetőek meg a tünetek, de enyhíteni lehet rajtuk, például életmódbeli változtatásokkal, vagy különböző, helyileg ható, gyomorsavat közömbösítő készítményekkel, gyomorsavtermelést csökkentő tablettákkal. „Mindez átmeneti állapot, az esetek többségében semmilyen kóros eltérés nem diagnosztizálható, és a szülést követően magától megszűnik” – nyugtatott meg mindenkit.

Számos tévhit kering a szoptatással, várandósággal, csecsemőgondozással kapcsolatban
Számos tévhit kering a szoptatással, várandósággal, csecsemőgondozással kapcsolatban. Fotó: iStock

Tévhit: „A széles csípőjű nők könnyebben szülnek, a keskeny csípőjűeknek marad a császármetszés.”

A csípő szélessége önmagában nem határozza meg a szülőcsatorna szélességét, a keskeny csípőjű nők is tudnak spontán, hüvelyi úton szülni – mondta Nagyházi Orsolya. „A császármetszések egyik leggyakoribb oka a téraránytalanság. Téraránytalanságról akkor beszélünk, ha az anyai medence vagy a magzati koponya méretei közötti különbség lehetetlenné teszi a koponya áthaladását a medencén. Ez egyébként csak szülés közben diagnosztizálható. A testmagasságból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni a szülés módját illetően. Egyre több tanulmány készül a témában, melyeknek nem sikerül igazolnia, hogy az alacsony várandósok között magasabb volna a császármetszések aránya.”

Tévhit: „Az anyának a szülés után közvetlenül nincs teje, így nem is tud szoptatni.”

A terhesség alatt a hormonális hatások következtében a mell átalakul: mirigyállománya felszaporodik és alkalmassá válik a tejtermelésre. Nagyházi azt mondja, bár a tejbelövellés általában a szülés után pár nappal következik be, a megszületést követően az újszülött számára rendelkezésre áll az úgynevezett előtej, vagyis az anya tud szoptatni. „Ez sűrű, sárgás színű, az anyatejtől eltérő összetételű folyadék, de a tejbelövellésig megfelelő mennyiségű és összetételű táplálékot biztosít az újszülött számára. Az előtejnek szerepe van az újszülött bélrendszerének sterillé válásában is, ellenanyagai révén pedig szerepet játszik az immunvédekezésben.”

Tévhit: "A kis mellű nőknek kevesebb a tejük."

A kis mell állandó céltábla a gúnyolódók számára: sokan azzal vádolják az ilyen adottságú nőket, hogy nem elég nőiesek, míg mások azt vetik a szemükre, hogy így még szoptatni sem tudnak majd rendesen. Pedig a szülész-nőgyógyász szerint a tejtermelés mennyiségét nem az emlő mérete határozza meg. "A mirigyállomány, a szoptatások között eltelt idő, az anya táplálkozásának milyensége és az elfogyasztott folyadék mennyisége a legerősebb befolyásoló tényező" – magyarázta.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Tévhit: „Két szoptatás között teljen el bizonyos idő, hogy telítődni tudjon a mell.”

Nagyházi Orsolya hangsúlyozta, az anyák tejtermelése ugyan egyénenként változik, de önmagában az emlő telítődésének nincs kifejezett időkorlátja. „A korábbi gyakorlattal ellentétben (háromóránkénti táplálás) manapság az igény szerinti szoptatást részesítik előnyben a szakemberek. Újszülöttkorban az igény szerint szoptatott baba akár 10-15 alkalommal is szopik 1 napon belül, de ennél jóval gyakoribb szoptatás is előfordulhat. Ha a csecsemő gyakran szopik, nem egyenlő azzal, hogy nem telítődött eléggé az emlő, és a korábbi szoptatás alkalmával nem kapta meg a megfelelő mennyiségű tápanyagot. Alapvetően a szoptatás alatt megfelelően kiürített emlő gyorsabb, míg a nem megfelelően kiürített emlő lassabb tejtermelődést idéz elő” – fogalmazott.

Tévhit: „Betegen nem szabad szoptatni.”

„Csak kevés olyan anyai betegség van, amely alatt a szoptatás nem javasolt: ilyen például a kemoterápiával kezelt daganatos megbetegedés, vagy különböző, ritka vírusfertőzések. Más esetben nem kell abbahagyni a szoptatást, hiszen az anyatejben keletkező ellenanyagok megvédik a babát a fertőzéstől” – szögezte le Nagyházi doktornő, aki szerint betegségnél a legfontosabb az esetleges kezelésre alkalmazott gyógyszerek biztonságossága. „A gyógyszerek az anya keringéséből az emlőmirigyeken át a tejbe jutnak, aztán a csecsemő véráramába kerülnek. Csak orvos által felírt, javasolt gyógyszereket alkalmazzunk. Amennyiben naponta egyszeri dózisban kell szedni, és nincs külön utasítás az alkalmazás idejére, akkor az utolsó szoptatás után, a hosszabb szoptatási szünet előtt célszerű bevenni” – figyelmeztet.

Anyaság. Csodálatos és leírhatatlan érzés anyának lenni, felelősséget vállalni, feltétel nélkül szeretni egy életen át. De miért csak a rózsaszín oldalról szeretünk beszélni? Mi van a nehézségekkel, az állandó fáradtsággal, önmagunkkal és a párkapcsolatunkkal?

Tévhit: „Szoptatás alatt nem lehet teherbe esni.”

Ahhoz, hogy az édesanya teste megfelelően tudjon regenerálódni, a szülést követően 6 hétig kerülendő a nemi élet - mondta a szülész-nőgyógyász. Ez alatt az idő alatt megnő a szoptatás fenntartását biztosító hormonok, így például a prolaktin és oxitocin szintje, amelyek amellett, hogy a tejtermelés megindulásáért felelősek, hatással vannak a petefészek működésére, a peteérésre, ezáltal a menstruáció létrejöttére. „Minél gyakrabban szoptat az édesanya, és minél tovább kizárólagos az anyatejes táplálás, annál magasabb szinten tarthatóak a szoptatásért felelős hormonok. Így gátlódik a peteérés, nem jön létre menstruáció, és ezáltal csökken a teherbeesés kockázata. A menstruáció hiánya azonban nem jelenti az petesejtérés hiányát, illetve a hormonelválasztásban is jelentős egyéni eltéréseket tapasztalunk. Nem lehet tehát kijelenteni, hogy a kizárólagos anyatejes táplálás és a menstruáció hiánya elegendő a teherbeesés megakadályozásához.”

Tévhit: „A csecsemők nem éreznek fájdalmat.”

A HáziPatikának nyilatkozó neonatológus szerint sokáig elterjedt nézet volt az orvostudományban, hogy a csecsemők, újszülöttek nem éreznek fájdalmat, mert nem alakultak még ki a fájdalmat érzékelő egységeik. Sőt, emeli ki a szakember, korábban azt gondolták, hogy mivel újszülöttkorban nincs fájdalomérzékelés, ezért azt nem kell kezelni. „Az utóbbi 2-3 évtizedben számos vizsgálat készült a témában, melyek eredményeiből kiderült, hogy súlyos, hosszú távú következményei lesznek, ha mellőzzük a fájdalomcsillapítást gyermekkorban. A magasabb szívfrekvencia, a szapora légzés, a sírás – bár ez nem elég specifikus tünet –, különböző laborvizsgálattal kimutatható hormonális változások mind-mind a fájdalom jelei lehetnek.”

Tévhit: „A tápszerrel táplált babák túlsúlyosak lesznek.”

A tápszerek mennyiségi (kalória), illetve minőségi összetételét (vitamin, ásványi anyag stb.) úgy állítják össze, hogy a csecsemők számára a legoptimálisabb legyen – szögezte le a neonatológus szakember. „Egy csecsemő átlagos kalóriaigénye 110 kcal/testtömmegkilogramm. Tekintettel arra, hogy a tápszerek nem tartalmaznak több kalóriát, nem okoznak túlzott gyarapodást, vagyis elhízáshoz sem vezethetnek” – magyarázta, majd hozzátette: a ma forgalomban lévő tápszerek hipoallergén, leggyakrabban tehéntejalapú termékek. Tehéntej-intolerancia (amely hasi görcsökkel, laza vagy véres széklettel, légúti tünetekkel, atópiás eredetű bőrgyulladással járhat) esetén szója- és egyéb alternatív készítmények állnak rendelkezésre.

Tévhit: „A fogzás lázat okozhat.”

A szakember szerint sok ellentmondásos információ kering a témában, az igazság azonban az, hogy bár fogzáskor pár tizeddel emelkedhet a gyermek testhője, lázas állapot esetén egyéb okokat kell keresni. A fogzás tipikusan 6-10 hónapos kor között kezdődik, és körülbelül 2,5 éves korig az összes tejfog megjelenik. A különböző tanulmányok azt mutatták, hogy a fogzás leggyakoribb tünete nem a láz, hanem az íny érzékenysége, irritációja, a gyermek nyugtalansága és a nyálzás.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: +0 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult idő valószínű, majd egyre nagyobb területen vékonyodik, főként nyugaton és délen átmenetileg csökken is a felhőzet. Kevés helyen fordulhat elő gyenge eső, szitálás, északkeleten hószállingózás. A déli, délkeleti szél helyenként megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 1 és 7 fok között alakul, de nyugaton és délen néhol ennél pár fokkal melegebb is előfordulhat. Úgyhogy ezúttal a melegfrontra érzékenyek készülhetnek tünetekre – ez a teljes hétvégére igaz lesz.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra