Miért sós a tenger?

Bolygónk legnagyobb részét, a felszínének nagyjából kétharmadát víz borítja. Ennek a hatalmas vízkészletnek mindössze 3 százaléka áll édesvízből - amelynek jó része gleccserekbe, jégbe van fagyva -, míg a többsége, 97 százaléka sós óceán-, illetve tengervíz. Mégis minek köszönhetjük, hogy ezek a vizeink sósak?

Az óceánok és tengerek vize átlagosan 3,5 százalékos nátrium-klorid oldat, ami azt jelenti, hogy minden liter tengervízben 35 gramm só található. Léteznek ennél sósabb tengerek is, a Holt-tenger sótartalma például eléri a 28 százalékot. A tengerek és óceánok vizében található só egy része vulkanikus eredetű: a víz alatt található vulkánok és hidrotermikus szellőztetők ásványi sóikat a tengerbe töltik, amelyek képtelenek ezt elvezetni.

sós tengervíz
Minden liter tengervízben 35 gramm só található.

Azonban a só legnagyobb része a vizeket körülvevő földből való. Minden egyes alkalommal, amikor esik az eső, apró mennyiségű ásványi sókat mos a folyókba, amelyek végül a tengerekbe és az óceánokba kerülnek. A Földre érkező eső ugyanis nem tiszta víz, hanem kis mennyiségben tartalmaz a légköri szén-dioxidból is, így enyhén savas a pH értéke. Ennek az enyhe savasságnak köszönhetően tudja kioldani a földben található ásványi anyagokat, ásványi sókat, melyek ionokká alakulnak, amelyeket a folyók vize bele tud mosni a tengerekbe. A tengerbe kerülő ionok legnagyobb része nátrium - és klórion, amelyek a nátrium-kloridot, azaz a sót alkotják.

Miért nem sósak a folyók?

A folyókban lévő só csupán 200-ad része annak, amely a tengervízben koncentrálódik, ezért kerülnek a folyók is az édesvizek kategóriájába. Ennek az oka az, hogy a hatalmas állóvizek felszínének a vizét a Napból érkező hő folyamatosan párologtatja, míg a só az óceánokban és tengerekben marad, köszönhetően ezek rossz vizelvezetésének. Ezzel szemben a folyók folyamatos mozgásban vannak, és az extra sómennyiséget belemossák a tengerekbe.

A sótartalom sem azonos a tengervizekben

Az óceánok és a tengerek sótartalma nem mindenhol azonos: ez függ attól, egyes területei mennyire vannak közel a folyókhoz, mennyi eső esik az adott szakaszokon, mekkora mértékben tud a víz párologni, illetve hogy az óceáni és a tengeri áramlatok friss vagy sós vizet szállítanak-e az adott részekre.

A zárt tengerek vize - mint a Földközi-tenger vagy a Vörös-tenger - jóval sósabb, mint a nyílt tengereké. Ezek a vizek gyorsabban tudnak párologni, és nincsenek olyan mélytengeri áramlatok, amelyek azonnal tudnák pótolni a vizet, és a csapadék is gyakran ritkább ezeken a területeken.

Emellett a pólusok felé haladva is egyre jobban csökken a sótartalom, mert a vizeket ezeken a területeken az olvadt jég is felhígítja. Ezzel szemben a trópusok felé a magasabb hőmérsékletnek, a magasabb páratartalomnak és a meleg légáramlatoknak köszönhetően a tengervíz könnyebben párolog, így nagyobb lesz a só koncentrációja ezekben a vizekben.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

házimunka
Még ma végezd el ezeket a házimunkákat, a babona szerint ugyanis karácsonykor tilos
savanyú káposzta
A savanyú káposzta így hat a bélrendszeredre
fűszerek
Veszélyes lehet a fahéj, a szegfűszeg és a szerecsendió, ha így fogyasztod
nem alkoholos zsírmáj
Nem alkoholos, mégis durván pusztítja a májat – Sokan napi szinten isznak belőle
tévhitek
Megbetegíthetnek ezek az egészségesnek hitt szokások – Íme a leggyakoribb tévhitek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4 °C
Minimum: -3 °C

A köd, illetve a rétegfelhőzet a Dráva mentén és az Alföldön egyes körzetekben tartósan megmaradhat, és lassan elmozdulhat kelet, északkelet felé - ezeken a részeken erősen felhős vagy borult, másutt napos, száraz időre van kilátás. A nyugatias szél olykor megélénkül, késő délutántól a Dunántúli-középhegységben meg is erősödik.A legmelegebb órákban 1 és 6 fok közötti értékeket mérhetünk. Késő estére -5 és +1 fok közé csökken a hőmérséklet. Estefelé egy hidegfront robog át a régió felett, sok kellemetlenséget kiváltva az arra érzékenyek körében.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!