Miért sós a tenger?

Bolygónk legnagyobb részét, a felszínének nagyjából kétharmadát víz borítja. Ennek a hatalmas vízkészletnek mindössze 3 százaléka áll édesvízből - amelynek jó része gleccserekbe, jégbe van fagyva -, míg a többsége, 97 százaléka sós óceán-, illetve tengervíz. Mégis minek köszönhetjük, hogy ezek a vizeink sósak?

Az óceánok és tengerek vize átlagosan 3,5 százalékos nátrium-klorid oldat, ami azt jelenti, hogy minden liter tengervízben 35 gramm só található. Léteznek ennél sósabb tengerek is, a Holt-tenger sótartalma például eléri a 28 százalékot. A tengerek és óceánok vizében található só egy része vulkanikus eredetű: a víz alatt található vulkánok és hidrotermikus szellőztetők ásványi sóikat a tengerbe töltik, amelyek képtelenek ezt elvezetni.

sós tengervíz
Minden liter tengervízben 35 gramm só található.

Azonban a só legnagyobb része a vizeket körülvevő földből való. Minden egyes alkalommal, amikor esik az eső, apró mennyiségű ásványi sókat mos a folyókba, amelyek végül a tengerekbe és az óceánokba kerülnek. A Földre érkező eső ugyanis nem tiszta víz, hanem kis mennyiségben tartalmaz a légköri szén-dioxidból is, így enyhén savas a pH értéke. Ennek az enyhe savasságnak köszönhetően tudja kioldani a földben található ásványi anyagokat, ásványi sókat, melyek ionokká alakulnak, amelyeket a folyók vize bele tud mosni a tengerekbe. A tengerbe kerülő ionok legnagyobb része nátrium - és klórion, amelyek a nátrium-kloridot, azaz a sót alkotják.

Miért nem sósak a folyók?

A folyókban lévő só csupán 200-ad része annak, amely a tengervízben koncentrálódik, ezért kerülnek a folyók is az édesvizek kategóriájába. Ennek az oka az, hogy a hatalmas állóvizek felszínének a vizét a Napból érkező hő folyamatosan párologtatja, míg a só az óceánokban és tengerekben marad, köszönhetően ezek rossz vizelvezetésének. Ezzel szemben a folyók folyamatos mozgásban vannak, és az extra sómennyiséget belemossák a tengerekbe.

A sótartalom sem azonos a tengervizekben

Az óceánok és a tengerek sótartalma nem mindenhol azonos: ez függ attól, egyes területei mennyire vannak közel a folyókhoz, mennyi eső esik az adott szakaszokon, mekkora mértékben tud a víz párologni, illetve hogy az óceáni és a tengeri áramlatok friss vagy sós vizet szállítanak-e az adott részekre.

A zárt tengerek vize - mint a Földközi-tenger vagy a Vörös-tenger - jóval sósabb, mint a nyílt tengereké. Ezek a vizek gyorsabban tudnak párologni, és nincsenek olyan mélytengeri áramlatok, amelyek azonnal tudnák pótolni a vizet, és a csapadék is gyakran ritkább ezeken a területeken.

Emellett a pólusok felé haladva is egyre jobban csökken a sótartalom, mert a vizeket ezeken a területeken az olvadt jég is felhígítja. Ezzel szemben a trópusok felé a magasabb hőmérsékletnek, a magasabb páratartalomnak és a meleg légáramlatoknak köszönhetően a tengervíz könnyebben párolog, így nagyobb lesz a só koncentrációja ezekben a vizekben.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

A dietetikus szerint ezt kell inni reggel a jó vércukorértékekért
plank
Életkorod alapján eddig kellene tudnod tartani a planket – Így teszteld az edzettségi szinted
Emelkedik a TB összege – kiderült, mennyit kell fizetni januártól
magas vércukorszint
50 felett ezért emelkedhet meg a vércukorszint – Íme a lehetséges kiváltó okok
Zöld utat kapott a fogyasztó tabletta: hamarosan Európában is kapható lesz
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

Eleinte erősen felhős vagy borult lesz az ég és sokfelé számíthatunk esőre, záporra. A délelőtti óráktól a vastagabb felhőtakaró, ezzel együtt a csapadékzóna is fokozatosan északkelet felé húzódik, ott akár jelentős mennyiség is hullhat. Mögötte változó vastagságú, időszakosan szakadozott felhőzet érkezik - melyből azonban csapadékra már nem kell számítani -, a felhőzet határozott csökkenésére az esti óráktól kerülhet sor nyugati irányból. Az északnyugatira, északira forduló szél többfelé megerősödik, az Észak-Dunántúlon, a Balaton és a főváros térségében viharossá fokozódik. A csúcsértékek általában 12 és 18 fok között valószínűek, a keleti, délkeleti országrészben már a reggeli, délelőtti órákban beállhat a maximum. Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Ma az esti óráktól egy hidegfront éri el térségünket, jelentősen átalakítva az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Sokat tudsz az egészségről, ha ez a 6 kérdés nem okoz gondot – Teszteld a tudásod kvízünkben! Vajon mennyire vagy képben a saját egészségeddel? Töltsd ki kvízünket, és kiderül!
kvíz
Kvíz: felismered képről, melyik gomba ehető? – Teszteld a gombásztudományod! Az ősz beköszöntével itt a gombaszezon is. Most tesztelheted, mennyire megbízhatóak az ismereteid, ha gombaszedésről van szó.