Májkárosodás és koronavírus: van összefüggés?

A pandémia terjedésével és az idő előrehaladtával egyre több információ derül ki az új koronavírus szervezetre, illetve a különböző szervekre gyakorolt hatásáról. Lássuk, mit lehet tudni ma a fertőzés és a máj egészsége közötti kapcsolatról.

A máj testünk legnagyobb mirigye, egyben létfontosságú szerveink egyike, hiszen kulcsszerepet játszik számos anyagcsere-folyamatban, így az emésztésben és a méregtelenítésben is. Öröklött genetikai tényezőktől mérgezéseken és fertőzéseken át immunológiai zavarokig vagy az elhízásig számos okból károsodhat a működése, ami megfelelő kezelés hiányában idővel életveszélyes állapot kialakulásához, májelégtelenséghez vezethet. A koronavírus-világjárvány kitörésével nagyobb figyelem irányul az új típusú fertőzés rövid és hosszú távú hatásai vizsgálatára, és napjainkra egyre több eredmény mutat abba az irányba, hogy a vírus nem csupán a légzőszervrendszerre jelenthet veszélyt. Ennek megfelelően sok kutatót foglalkoztat a többi között az a kérdés, hogy vajon a máj is érintett lehet-e.

A májkárosodás leggyakoribb tünetei Súlyát tekintve a máj az emberi test legnagyobb szerve, ezzel együtt az egyik legtöbb funkciót betöltő is. Fontos tehát, hogy probléma esetén minél hamarabb felismerjük a figyelmeztető jeleket, amelyek májkárosodásra utalhatnak.

Károsíthatja-e a koronavírus a májat?

Már a pandémia korai szakaszában több beszámoló született, miszerint a kórházi ápolásra szoruló COVID-19 -betegek jelentős részénél emelkedett értékeket mutattak az elvégzett laboratóriumi vizsgálatok egyes májparaméterek kapcsán. E körbe tartozik az aszpartát-aminotranszferáz (AST) és az alanin-aminotranszferáz (ALT), amelyek emelkedett szintje általában véve májkárosodásra utal. Mindazonáltal a Gasztroenterológiai Világszervezet ( WGO ) hepatológiai csoportjának idén januárban kiadott állásfoglalása szerint nem valószínű, hogy maga a SARS-CoV-2-vírus okozna elsődleges májkárosodást, ahogy a krónikus májbetegségek fellángolásával vagy progressziójával sem hozható egyértelműen összefüggésbe. Valójában a laborértékek emelkedésében éppúgy közrejátszhatnak a betegség nyomán fellépő immunológiai folyamatok, a COVID-19 kezelésére alkalmazott gyógyszerek toxicitása, a máj oxigénellátásnak zavara vagy a szisztémás gyulladás.

A májkárosodás a COVID-19 súlyosságára is hatással lehet. Fotó: Getty Images
A májkárosodás a COVID-19 súlyosságára is hatással lehet. Fotó: Getty Images

Az AST és ALT szintjének növekedése az esetek zömében enyhe, illetve a fertőzés lezajlását követően normalizálódik. A jelentős májkárosodásra utaló értékek viszont jellemzően a COVID-19 nagyon súlyos lefolyását jelzik előre. Egy, a Gastroenterology című folyóiratban 2021 májusában közölt tanulmány több mint hatszáz New York-i COVID-19-beteg vizsgálatával arra az eredményre jutott, hogy az érintettek mintegy hét százalékánál alakult ki akut májelégtelenség kórházi kezelésük alatt, háromnegyedük pedig nem élte túl a komplikációt. Összességében az látszik tehát, hogy COVID-19 során akut károsodást szenvedhet a máj, mi több, ez a károsodás súlyos mértékűvé válhat, ugyanakkor vélhetően nem az új koronavírus májsejtekre (hepatocitákra) kifejtett közvetlen hatásának nyomán.

Mekkora veszélyben vannak a krónikus májbetegek?

Érdemes ugyanakkor megfordítani a kérdést, azaz vajon fokozhatják-e a krónikus májbetegségek a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázatát. Ismert ugyanis, hogy egyes alapbetegségek megléténél magasabb arányban kerülnek kórházba, illetve veszítik életüket a fertőzöttek. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Hivatal ( CDC ) e körben tünteti fel például a cukorbetegséget, rosszindulatú daganatos betegségeket, szív- és érrendszeri betegségeket, elhízást és krónikus légzőszervi kórképeket, valamint helyet kaptak a listán a krónikus májbetegségek is.

William F. Balistreri, az Amerikai Májbetegség-kutatási Társaság (AASLD) tagja a Medscape oldalán közzétett elemzésében a májzsugor, avagy -cirrózis kockázatnövelő szerepét emeli ki. Hozzáteszi, hogy a leggyakoribb krónikus májbetegség, a nem alkoholos zsírmáj is kapcsolatba hozható a COVID-19 súlyosabb lefolyásának veszélyével, habár a kapcsolat nem feltétlenül közvetlen, mivel abban a közös rizikófaktorok (elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás) is nagy szerepet játszhatnak. Mindezeken túl az ASSLD tájékoztatója szerint egyelőre nem tisztázott a fertőző májgyulladás (hepatitis B és C) és a COVID-19 kapcsolata, míg az autoimmun májbetegség és az alkoholos zsírmáj önmagában valószínűsíthetően nem fokozza a súlyos panaszok kialakulásának veszélyét. Fokozott kockázatnak vannak kitéve viszont a májrákkal élő betegek, főként mert a legtöbb esetben májcirrózis is társul a rosszindulatú elváltozáshoz.

Hogyan csökkenthető a kockázat?

A súlyos lefolyású COVID-19 megelőzése érdekében egyfelől a fertőzéskockázat minimalizálása, azaz a szociális távolságtartás és a maszkviselés révén tehetünk lépéseket, másfelől fontos a védőoltás igénylése. Emellett nem szabad elhanyagolni a meglévő alapbetegségeket, azok megfelelő kontrollja ugyanis egy esetleges koronavírus-fertőzés esetén is hozzájárul a nemkívánatos szövődmények elkerüléséhez. Mint az a mértékadó Mayo Klinika leírásában olvasható, a krónikus májbetegségek egyes esetekben életmódbeli változtatásokkal is kezelhetők, míg más esetekben gyógyszeres terápiára vagy egyéb orvosi beavatkozásra is szükség van.

Általában véve jó hatású az alkohol, illetve a vörös húsok, transzzsírok, finomított szénhidrátok és magas fruktóztartalmú ételek fogyasztásának minimálisra szorítása, a rendszeres testmozgás, valamint az egészséges testsúly elérése és megőrzése. Bizonyos gyógynövények és étrend-kiegészítők szintén hasznos segítséget nyújthatnak, mivel azonban számos más hatóanyagról ismert, hogy káros lehet a májra, ezért mindenképpen konzultáljunk először házi- vagy kezelőorvosunkkal, mielőtt egy új kúrába fognánk.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Heti három alkalom már csökkenti a vérnyomást: ez a mozgásforma az egyik leghatékonyabb
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +8 °C
Minimum: +3 °C

Folytatódik a túlnyomóan erősen felhős vagy borult, párás idő. A déli megyékben elszórtan gyenge esőre számíthatunk, de szitálás - reggel a még fagyos részeken ónos szitálás - bárhol előfordulhat, majd estétől dél, délnyugat felől nő az eső, zápor kialakulási esélye. A Dunától keletre keleties lesz a légáramlás, míg a Dunántúlon déliesre forduló szelet az Alpokalján élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 4 és 10 fok között alakul, de északon, északkeleten ennél kissé alacsonyabb, míg a Viharsarokban pár fokkal magasabb értékeket is mérhetünk. Késő este 1 és 10 fok közötti értékeket mérhetünk. Szerdán nem érvényesül markáns fronthatás, ugyanakkor folytatódik a borongós, kifejezetten hűvös idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.
7 kérdésből kiderül, felismered-e az influenza jeleit – Felkészültél a szezonra? A tél közeledtével egyre fokozódik az influenza terjedésének kockázata. Felismernéd a fertőzés tüneteit? Kvízünk segítségével most tesztelheted tudásodat!