A fürdők pozitívan befolyásolják a szív- és érrendszer, a vesék és a hormonrendszer működését, valamint ellazítják az izomzatot. Ha a forró vizes áztatásunkat gyógynövényekkel egészítjük ki, a bőr számos hatóanyagot (főleg a lipofil tulajdonságúakat, pl. illóolajok) képes felvenni, ami a véráramba is bekerül. Ez serkenti a bőr mélyebb rétegeit, és kiegészül az adott növény speciális hatásaival.
A szaglószervek közvetítésével ráadásul a limbikus rendszert is ingerlik. A gyógynövényes fürdők így nem csak testi, de lelki panaszok (stressz, izgalom, fáradtság, alvászavar) esetén is jó szolgálatot tehetnek.
Mennyire legyen meleg a víz?
A gyógynövényes fürdőknél 36-39 Celsius fokos víz az ideális hőmérséklet, amelyet érdemes aztán hideg zuhanyozással zárni. Ez a bőr rugalmasságának, a pórusoknak is jót tesz, ráadásul megelőzhető az utólagos izzadás okozta megfázás is.
A forró, gyógynövényes vízben 15-20 percig fürödjünk. A közben kihűlő vizet folyamatosan lehet forró vízzel melegen tartani. A kádban úgy feküdjünk, hogy a víz teljes testünket lepje el, fejünk kivételével. A fürdőkúrát heti két-három alkalommal célszerű megismételni, egy-két héten át.
Gyógynövények és illóolajok
A fürdő elkészítéséhez elég egy maréknyi gyógyfű: ezt tegyük géz- vagy vászonzacskóba, és kössük közvetlenül a folyóvíz alá. Így a növények hatóanyagai belekerülnek a fürdővízbe, de nem úszkálnak a kádban a növényi részek, és a lefolyót sem dugítják el.
Másik megoldás, ha külön lábasban teát főzünk két liter vízből, tíz percig állni hagyjuk, és ezt öntjük a fürdővízhez. Gyógyfürdő készítéséhez illóolajokat is felhasználhatunk, mivel azonban ezek rosszul oldódnak vízben, előtte el kell kevernünk (5-6 cseppet) egy kanál bázisolajban, tejben, tejszínben vagy mézben.
Akiknek nem tanácsos
A gyógynövényes fürdő számos előnye ellenére nem javasolt szív- és érrendszeri megbetegedésben, főleg vérnyomásproblémákkal küzdők esetében, mivel a túl meleg víz megterheli a keringést.
