Riasztó számok
A méhnyak hámeredetű rosszindulatú daganatát, a méhnyakrákot Magyarországon évente 1000-1200 új betegen diagnosztizálják. Az újonnan felfedezett betegek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák évente mintegy félezer nő halálát okozza. Az ábra a HPV fertőzöttséget mutatja a szaggatott vonallal (az értékek %-ban vannak megadva) és a méhnyakrák előfordulását a folyamatos vonallal az életkor függvényében.
Mint ahogy az ábrán látható, két csúcsa van a HPV fertőzöttségnek a nők életkora alapján:
- 25-29 éves korukban, amikor szexuálisan nagyon aktívak, azaz több partnerkapcsolatuk volt.
- 40-44 éves korban, amikor már családban élnek, monogámok. Itt a fertőzés fokának emelkedését a szervezet gyengülő immunrendszere magyarázza, amely már nem képes annyira hatékonyan védekezni a vírus ellen, mint fiatal korban és könnyebben teret enged a fertőzéseknek.
Fertőzés a háttérben
A méhnyakrák kockázata a szexuális partnerek számával egyenes arányban nő, mivel a betegséget főként nemi úton terjedő fertőzések, elsősorban a HPV vírusok váltják ki. A legveszélyeztetettebbek azok a nők, akik már fiatal korban elkezdték a nemi életet, gyakran váltogatják szexuális partnereiket, illetve valamivel nagyobb a kockázat a többször szültek esetében a méhszáj szülési sérülése miatt. Az ő esetükben a többszöri ellenőrzés, szűrés szintén mérsékli a veszélyeztetettséget.
A 2. ábra azt mutatja be, hogy a partnerek számával hogyan nő az esélye HPV fertőzésnek.
A 3. ábra azt jelzi, hogy a szexuális aktivitás elkezdésének időpontja milyen mértékben befolyásolja a HPV fertőzöttség kialakulását. Minél több partnerrel van valakinek kapcsolata, és minél korábban kezdi el valaki a nemi életet, annál jobban nő a kockázata annak, hogy elkapjon egy onkogén (rákkeltő) HPV fertőzést, mely később méhnyakrákot okozhat. A 2005/2006-os tanévben készült Magyarországon egy felmérés, melyben a 9. évfolyamos szexuálisan már aktív diákokat (16 évesek!) kérdeztek meg arról, hogy hány éves korukban történt az első nemi aktus. Az eredmény megrázó:
Az első nemi aktus életkora 9. évfolyamos, szexuálisan már aktív magyar középiskolások körében:
A lányok 36,6%-a 14 éves korában elvesztette szüzességét, de további 40,1% egy évre rá követte őket. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a 14-15 éves gyermekek már kipróbálják, milyen az a szex.
Fontos szerepet játszik a dohányzás, mely során a lokális keringés-elégtelenség gyengíti a HPV fertőzésre adott immunválaszt. További kockázatnövelő tényező lehet a hormontabletták tartós szedése, a HIV fertőzés, a szexuális higiéné hiánya és az immunhiányos állapotok (pl.szervátültetés).
Az alábbi adatok azt mutatják be, hogy a fent említett rizikótényezők közül az alábbiak milyen mértékben fokozzák a HPV fertőzés veszélyét:
Látható, hogy ha valaki több mint 5 éve szed orális fogamzásgátló tablettát, akkor 2,35-ször nagyobb az esélye a fertőzésre, mint fogamzásgátlót nem szedő társainak. Ha valaki 3 gyermeket szült, a méhnyak sérülése, igénybevétele következtében 2,61-szer magasabb kockázata van a HPV fertőzésre, mint a még gyermekkel nem rendelkező nőknek. Ha valaki több, mint 6 szál cigarettát szív el naponta, a méhnyakrák kialakulásához szükséges HPV fertőzést 2,16-szor nagyobb arányban kaphatja el, mint nem dohányzó társai. És mi van akkor, ha valakire mindhárom állítás igaz?
A méhnyakrák idejében való szűréssel legyőzhető
A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki. A fejlett országokban általában a méhnyakrák okozta halálozás nem magas, és ez a szám is folyamatosan csökken. Ezt a kedvező tendenciát elsősorban a szűrővizsgálatok elterjedtségének tulajdonítják a szakemberek. Ha ugyanis időben, korai stádiumban felfedezik a méhnyakról induló elváltozást, jól gyógyítható. Magyarországon évente több, mint ezer új méhnyakrákos beteget fedeznek fel és kezelnek (2001-ben például ez a szám 1219 volt). 2001-ben azonban mégis 539 nő halt meg ebben a betegségben. Nem szükségszerű ennyi beteget sem elveszítenünk. Egyetlen haláleset is sok, hiszen hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, a diagnosztizálás és a terápia feltételei biztosítottak. Sajnos, azonban a nők jelentős része nem használja ki a szűrés lehetőségeit, a betegek gyakran előrehaladott stádiumban fordulnak először orvoshoz, amikor a gyógyulás esélye már kisebb. Egy 2003-as szűrőprogram során 600 ezer 25-65 éves nő kapott felkérést a szűrésen való részvételre (ún. behívólevelet). Közülük azonban csak körülbelül minden harmadik ment el az OEP által támogatott szűrővizsgálatra. (A magánorvosoknál elvégeztetett szűrésekkel együtt ez az arány kedvezőbb, de azok a vizsgálatok nem szerepeltek a program nyilvántartásában.) A szűrés nem eléggé elterjedt volta is hozzájárulhat ahhoz, hogy hazánkban a halálozási arány körülbelül a háromszorosa az EU országaiban jellemző adatoknak.
Magyarországi ráktérkép
Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet nemrégiben közzétette Magyarország ráktérképét, vagyis a daganatos betegségek előfordulási és halálozási adatainak régiók szerinti feldolgozását. Szemelgetve belőle néhány elgondolkodtató adatra lehetünk figyelmesek. Az emlőráknak elsősorban Budapesten, Miskolcon és Szegeden, Székesfehérváron magas a halálozási aránya, viszont az országos átlag alatt marad az esetek száma a Tiszántúlon, Békés és Hajdú-Bihar megyében. A méhnyakrák a rosszabb szociális körülmények között élőknél gyakoribb; az alacsonyabb higiéniás szint, a partnerek számának gyakori váltogatása illetve a prostitúció mindenképpen rizikót növelő tényező. A legtöbb eset ebből is a fővárosban fordul elő, valamint magas a felismert betegek száma Pest és Somogy megyében, illetve az egész Dél-Dunántúlon is. A halálozási adatok is kiugróan magasak: a felsorolt körzetekben 35 százalékkal több a halállal végződő méhnyakrákos eset, mint országosan. Az átlagosnál alacsonyabb az előfordulás és a halálozás viszont Borsod, Szabolcs-Szatmár, Bács-Kiskun és Csongrád megyében.
